Beszédes István
Billegni kezd a felvonó
I.
Sárga füvek a homokon
Csontos öreg nő ez a szél
nem tágít, konok rokonom,
kabátot bolyhoz és kefél.
Csapódni bolyhoz kellene
a nő meg ennek ellene
A tócsa ideges barom
A tenger nyugodt, elbeszél
Kabátot bolyhoz és kefél
s távol a kolhoz szelleme
mit érdekli a hatalom
részegen mindig hazavon
II.
Dúdolom halk leltáromat
Hazám az eladott kabát
sirat egy bolyhozó mamát
volt egy hajóút, egy vonat-...
Ürmöspálinka, szar konyak
Buckákra omlott alkonyat
nincs agyam hallgatni dumát
Nincs szivem folytatni tovább
Lerágott csont, zsíros cupák
ha kövér a nő, a rendjelem
ronda tettek egy szent helyen,
dehogyis hirtelen csudák
III.
Csillan a nyüzsögő idő
Korallszirtje, a holt világ
az árnyból reggelre kinő
akár egy periszkópon át
valamely férgen át kilát
Számol a számontarható
A nyírfa a bérház a nő
Minden, mi enyhelyet adó
Mammutszőr korpája a hó
hamvazza homlokod, megáld
Az áramló kék égen át
billegni kezd a felvonó
