Sinkovits Péter
Lengő
Elbeszél
(Sárga füvek a homokon
Csontos öreg nő ez a szél
A tócsa ideges barom
A tenger nyugodt, elbeszél)
Hanyatlik feketeséged
Haditáborban az álom
Szakadt lélegzettel véged
A sikátorokat járom
Tóparton feledett nyugágy
Lengő plakát üres korzón
Illedelmes botlás a vágy
Bilincs lóg a birodalmon
Dúdol
(Dúdolom halk leltáromat
Hazám az eladott kabát
Buckákra omlott alkonyat
Nincs szivem folytatni tovább)
Mégis rőt fények a hídon
Szeretőm élesztőt rágcsál
Az aréna riadt vadon
Kiszakadt idő a halál
Megfújod tompa trombitád
Végállomásos villamos
Virraszt még fölötted a vád
Tékozló tenger, haragos
Nyüzsögő
Csillan a nyüzsögő idő
Korallszirtje, a holt világ
A nyirfa, a bérház, a nő
Az áramló kék égen át
Réztányér az asztal széle
Kelyhében aszalt rozmaring
Táncos nászok délceg éke
Pocsolyában hering kering
Comb-melegben furcsa mákony
Fürtökben elballag az ősz
Előtted a lomha zátony
Nevet a vagány kis dizőz
