kereket old pannon-göröngy lelkem.
Elfut, elszalad, a Bega hídon szakállas alak,
fején kokárdás tasak.
Miért fél a lelkem?
A háborúnak évek óta vége.
A bank elõtt állok,
füst-göröngyöket kínálok.
A csikket a virágok közé dobom,
a többi cigaretta csonk közé
és élvezem a közösülést
a balkáni kultúrával.
Göröngyök a falon
Valamikor régen a sárpuska odacsattant.
Késõbb traktorkerék pörgette,
Dobálta rá a sarat,
S ott száradtak az apró göröngyök,
Porladtak lassan néhány nyarat,
Senki sem meszelte újra a házfalat
Egyszer csak jött a hír: a háború arat,
S a vér lemosta a falról a sarat.
