Fehér füvek
Verebes Ernő
Fehér történet

Mielőtt messze odafenn megszületett volna Zuhanás, előtte már világra jött Ártatlanság, Sikoly, és Mélység. Féltestvérek voltak, egy Anyától, s három apától, akiknek akkor még nevük sem volt. Később Megesettnek, Csendbetörőnek, és Felpillantónak keresztelte őket az, akit még a kezdetek kezdetén, Történetként ismert meg az Idő. Idő, miután megismerte Történetet, ajándékot adott neki. Történet sokáig vitte magával ajándékát, de végül belefáradt, s átadta azt Fentrőlvalónak, Zuhanás jövendőbeli apjának, jelezvén, vagy tarsa meg, vagy adja tovább. Fentrőlvaló, álmában lepte meg ajándékával Anyát, aki első három gyermekének világrahozatalát pihente ki éppen akkor. Anya, habár fáradt volt, megörült, s hasában cipelte tovább, amit kapott. Ebből az ajándékból született meg Zuhanás, Anya és Fentrőlvaló gyermeke, Ártatlanság, Sikoly és Mélység legfiatalabb testvére. Anya Zuhanás világrahozatala után még jobban kimerült. Ekkor jött Észrevehetetlenség, és oltalmába fogadta, puha ködével betakarta, így láthatatlanná tette őt, kérői előtt.

Anya azóta ismeretlen. Ha bajban vannak, vagy ha kérdezni szeretnének tőle valamit, a gyermekek ma is csak Anyának szólítják, s nem a nevén.

Anya gyermekei közül Ártatlanság volt a legidősebb. Apja, akit Történet Megesettnek nevezett el, gyorsan eltűnt. Nem kereste senki, hisz nem is létezett még olyan, aki kereshette volna. Ártatlanság, születését követően nem észlelt maga körül senki Élőt, még Anyát sem, ezért ma úgy gondolhatnánk, azt hitte, teljesen egyedül van, és egyedül is marad. De Ártatlanság nem hitt semmit, hisz azt sem tudta, vajon mit jelent egyedül lenni, vagy mindezt hinni. Ártatlanság semmit sem tudott, és semmit sem hitt.

Akkoriban Csendbetörő, Sikoly jövendőbeli apja már Időt figyelte, türelmetlenül várva a jelre, mikor léphet frigyre Anyával. Idő végül jelt adott neki, de előtte kikötötte, hogy Csendbetörőnek halkan kell közelítenie Anyához, különben nem egyesülhet vele. Ezért, amikor kettejük nászából Sikoly megszületett, egy árva hangot sem hallatott. Ártatlanság érezte, hogy valaki van a közelében, ám mivel Sikoly kezdetben néma volt, Ártatlanság nem vette őt észre. Magánya így töretlen maradt. Ahogy nőtt, úgy töltötte be a mindenséget.

Történet – látván, hogy Ártatlanság egyre szebb és nagyobb lesz – haragra gerjedt. Biztos volt benne, hogy a legidősebb gyermek uralomra tör felette. Ezért Felpillantónak álcázva magát, Sikoly közelébe osont, s egy óvatlan pillanatban kegyetlenül ráijesztett. Sikoly ijedtében mindeneket betöltő hangot hallatott. E hang Anyáig is eljutott, aki ettől heves görcsbe rándult, s mintha csak rémálomba zuhant volna, úgy hozta világra Mélységet, Ártatlanság és Sikoly testvéröccsét. Így már hárman voltak.

Miután megszületett, Zuhanás is szembesült Idővel, annak mindent betöltő hatalmasságával, s azt is meg kellett tudnia, hogy ő maga csupán Idő Ajándéka, melyet Idő Történetnek, Történet Fentrőlvalónak, az pedig alvó Anyának adott. Így születhetett meg ő, Anya álmából.

Ettől kezdve a négy gyermek testvériesen megosztozott azon, ami akkoriban a Valamit jelentette. De Sikoly álnok volt. S mert Ártatlansághoz sem korban, sem jellemben nem ért fel, elhatározta, hogy Mélység és Zuhanás közé férkőzik. Azok ketten, akár két iker, nagyon kötődtek egymáshoz, de nem vették komolyan Sikoly tolakodását. Mély érdeklődéssel hallgatták vészjósló sikoltásait, az egyetlen hangot, mely akkoriban létezett. Idő is kedvelte Sikolyt. Elnézően megmosolyogta, de tudta, hogy e hang, egyszer még képes lesz szétszaggatni a világot. Történet viszont, nem csak kedvelte, de nem is nélkülözhette Sikoly hangját. Hisz ettől megfosztva, ő maga is néma maradt volna mindörökre.

Történet és Sikoly a többi gyermek tudta nélkül szövetséget kötöttek. Történet megígérte Sikolynak, hogy a legfontosabb, legbefolyásosabb utóddá teszi. De ez csak akkor lehetséges, ha Mélység és Zuhanás elveszítik álombeli mivoltukat, melyet még Anya jóvoltából szereztek. Sikoly megígérte Történetnek, hogy tervük érdekében cselekvésre bírja Zuhanást.

Felpillantó és Fentrőlvaló, Mélység és Zuhanás apja, akkoriban még elválaszthatatlanok voltak egymástól. Ott találkoztak, ahol önmagukban léteztek, így el sem kellett mozdulniuk ahhoz, hogy tudomást szerezzenek egymásról. Egy alkalommal, amikor meglátogatta őket, Sikoly, Csendbetörő álnok gyermeke azt kérdezte tőlük, vajon nem unják-e, hogy állandóan egy helyben maradva utaznak egymás felé. Felpillantó és Fentrőlvaló csak mosolyogtak Sikoly kérdésén, ám akkor megjelent Mélység és Zuhanás, s arra ösztökélték apáikat, hogy valóban, itt a pillanat a cselekvésre, hisz cselekvés nélkül ők is mozdulatlanságra vannak ítélve. Megérezvén a veszélyt, Felpillantó és Fentrőlvaló először megtagadták fiaik kérését. De amikor Mélység és Zuhanás végtelenül gyávának nevezte őket, mégis beleegyeztek: rendben van, ezután ott találkoznak, ahol Sikoly szeretné.

Történet, aki közben egyre türelmetlenebbé vált, most megnyugodott.

Mikor egyedül maradtak, Felpillantó azt javasolta Fentrőlvalónak, talákozzanak ott, ahonnan felpillantva megnyílik a magasság. Fentrőlvaló viszont amellett kardoskodott, hogy találkozzanak odafent, ahonnan a mindent megmutató kilátás nyílik. A két apa között parázs vita alakult ki, nem tudván eldönteni, melyik is lenne az igazi hely. De ekkor Sikoly figyelmeztette őket fogadalmukra: Felpillantónak és Fentrőlvalónak ott kell találkozniuk, ahol ő egy adott pillanatban hatalmasat sikolt. Felpillantó és Fentrőlvaló látták, hogy Sikoly ravaszul kihasználta őket. Mert a hely, ahol nekik ezután találkozniuk kell, a Mélység felé tartó Zuhanás becsapódás előtti pillanata, gyermekeik egyetlen pontban történő egyesülése, miközben Sikoly hangja végleg felemészti őket.

Felpillantó és Fentrőlvaló mégis megtartották fogadalmukat. Történet megelégedéssel vette tudomásul, hogy Mélység ezen túl csak Zuhanást várja, Zuhanás pedig csak Mélység felé igyekszik. Tudta, hogy e figyelem, s ezen igyekezet végleg a cselekvés birodalmába taszítja őket.

Mélység, azóta annyiszor gyászolja Zuhanást, ahányszor Sikoly felébreszti őt Anyától örökölt rémálmából. Anya pedig annyiszor siratja el Zuhanást, ahányszor az belehal Mélységbe.

Nem sokkal ezután Észrevehetetlenség végleg elveszítette erejét, s ettől képtelenné vált arra, hogy Anyát elbújtassa. Történet, kihasználva ezt, s hogy saját hatalmát megszilárdítsa, újabb ajándékot adott Anyának. S ez az ajándék nem volt más, mint még egy gyermek, aki az Anyag nevet kapta, s akinek az egyre erőszakosabb és hatalmasabb Történet volt a nemzőapja.

Anyának még maradt annyi ereje, hogy rábírja legkisebb gyermekét, Anyagot, emlékezzen meg Zuhanásnak, idősebb testvérének haláláról. Anyag megszánta Anyát, s emlékműként megformázta a Földet. Úgy alkotta meg, hogy addig létezzen, amíg Anya emlékezni tud. A Földet benépesítő Emberek pedig, ha azt álmodják, hogy zuhannak, legyenek ezen emlékezés élő részei.

A Föld gyepén itt-ott fehér foltok láthatók: ahol Mélység befogadja Zuhanást, Anyag, a minden színt befogadó Fehérrel díszítette a fű zöldjét. Azokon a helyeken látható ez, ahol Zuhanás Mélységgel, Felpillantó pedig Fentrőlvalóval találkozik.

Ott ilyen a fű, ahol Anyagnak ötlete nyomán él a Dísz, de halott a Fehér.