amikor csak befelé élhetsz
amikor már nem akarod kitölteni
az űrt semmivel
amikor kihagyod magadat
a mából
amikor szakadozik a szál
a múlt és a jelen átvezető
alagútjain
amikor már csak állsz
a félig nyitott ajtók előtt
s történet utáni
kategóriákba lépsz
amikor már csak
funkcionálisak lehetnek
a dolgaid nem nembeliek
s már nem elégíted ki
mások elvárásait mert
már kielégíthetetlenek
a kirajzolt csatornákon
véget ért az utópia
leértékelődsz
mint a szellemi
futószalagon vergődő
ember
