Balla D. Károly
Láthatatlanul

ha átereszt a kényes tükrök fénye
bolyonghatsz túlnan láthatatlanul
– de mintha polcok közt egy lámpa égne
és átlátszóság volna csak alul

a legfőbb könyvnek fémbe mártott éle
az ablaktáblán sárgán tetszik át
– de nincsen senki, istenét hogy félje
beváltak mind a tiltott praktikák

te is tudod, tavaszt hogy csalj a télbe
s hogyan térj ki, ha szembejön a múlt
– már teljesült a kárhozat egésze
mikor a gyász a torkodra szorult

ha átereszt a kényes tükrök fénye
bolyonghatsz túlnan láthatatlanul
– s ha tiszta arcod szégyenpírban égne
kifestett maszkod szép halált tanul