Balogh István
Elborul a látóhatár
Elborul a látóhatár
Nyikorog az öreg batár
Kék a seggem tyuhaj vérem
Kapaszkodóm csak elérem
RöpĂtenek dögkeselyűk
Tetvek hozzák rám a derűt
KiterĂtik bohĂłc testĂ©t
Kiröhögnek fura kecskék
Várjad csak meg dalos estéd
Lehugyoznak szép menyecskék
Mocsárba fúl fényes napom
Megmaradok azt álmodom
Nyikorog az imamalom
Ólban vár megvetett alom
SegĂtettĂ©l Ăşrangyalom
Szarral kevert sár agyamon
Friss vér fröcsköl agyaramon
Pompás Ăze Ă©gre kiált
Megtagadok szĂvet pinát
Nyikorogjál öreg batár
Boruljál el látóhatár
Romlott egem mennydörög
Várnak engem ördögök
Pokolra szállok fehéren
A föltámadást megérem
2010. január-február