Helyszűke – Kötöttség nélkül
Bukros Zsolt
Munkaruha
Ez lesz az első napom ebben az állásban, és nem szeretnék kudarcot vallani. Kicsit izgulok, mert nem tanított be senki, egyből a mélyvízbe dobnak. Amikor erre rámutatok, azt válaszolják, nincs szükség a munkámhoz semmilyen előképzettségre, és hogy bárki különösebb gyakorlás nélkül el tudja végezni. A lényeg a megfelelő öltözék és persze a kitartás, mivel a munkaidő hosszú és eseménytelen. Végül hozzáteszik, hogy az elődömmel sem volt soha semmilyen probléma.
Megyek a dolgomra. Kijelölt helyemen udvariasan biccentek a jelenlévőknek, de még egy morgást sem kapok válaszul. Úgy tesznek, mintha ott sem lennék. Na, ez is szépen kezdődik, de ha már itt vagyunk, vágjunk bele! Elkezdek átöltözni: először a baseballsapkámat veszem le, azután a kabátomat, mindkettőt a fogasra akasztom. Nem váltok ki nagy figyelmet, ám nem csodálkozom. Ritka faragatlan társaság, ehhez kétség sem férhet. Tovább folytatom az ingemmel és a nyakkendőmmel, amelyeket a cipőm és a nadrágom is követ. Alsógatya, zokni, már anyaszült meztelen vagyok. Semmi hatás, ezeket aztán tényleg nem lehet kihozni a sodrukból. Amikor a bőrömet is lehúzom, végre halk sóhajt hallok, de kiderül, hogy egy utcai járókelőtől ered.
Folytatom a vetkőzést. Lehámozom magamról az izmok, erek és idegek hálózatát, majd kipakolom a belső szerveimet és az agyamat. Végül beállok a sarokba, és teszem a dolgom. Egy idő után kényszerűen belátom, hogy igazuk volt; tényleg elég unalmas beosztás csontváznak lenni a biológia szertárban.