Helyszűke – Mások élete

Pintér Judit
Talán…

A szobában egy Örömóra, a Ladik odakint vár. Érzem, hogy nő bennem a kín, de TALÁN… . Talán nincs TALÁN. Szétfeszít az akarat. Tudom, az Örömóra visszavár.

*

Elmegyek a Ladikkal, mert hiszem, hogy jobb lesz, hiszem, hogy valami más lesz. Mi lesz, ha mégsem, mi lesz, ha ugyanolyan lesz, vagy rosszabb? Őrlődöm, de TALÁN… .

*

Hiszek benne, belefektetek időt, energiát, s egyebeket, de nem elég a vágy, a tenni akarás. Nem bírok felkelni, szenvedek, de tűröm, mert TALÁN…

*

Hisz vár az Örömóra, a jó öreg Örömóra. Nem is kell tenni érte, elfog a fájdalom, a kín. Kínomban olyanokat észreveszek, amit máskor talán sohase. Tudok nevetni sírás helyett. Hogy jó-e ez? TALÁN.

*

Telik az idő , múlik az idő, s még mindig nem bírok úgy járni, mint régen. Itt töltöm az időt a Ladikkal, miközben vár az Örömóra. De az Örömóra tudja, hogy jó helyen vagyok, és TALÁN… Nem mehetek az Örömórámhoz, így hát az jön hozzám. Sokat jelent ez számomra.

*

Várjuk, hogy jobb legyen, persze teszünk is érte, anélkül hiába is várnánk. Én is meglepődöm magamon, hogy mekkora akarat és kitartás lakozik bennem. Persze ezek nélkül a Ladik semmit sem ér.

*

Jó egy kicsit az Örömórával lenni, de tudom, hogy érdemi változást csak a Ladik okozhat. A Ladik, ahol ki vagy szolgáltatva másoknak, ahol a te szenvedésed mellet ezer másik is van. A Ladik ahol semmi sem olyan, mint az Örömórával. A Ladik, ahol kiismersz másokat, és meglepő módon magadat. A Ladik, ahol persze jó az atmoszféra (szerencsés esetben), és van egy ritmus. Egy ritmus, amit ha felveszel, továbbadhatsz másoknak, megkönnyítve vele mindennapjaikat. A Ladik, ahol hiszel benne, hogy TALÁN… .

*

Eltelt két hónap, még mindig nem vagyok képes mindenre, amire régebben. Viszont telik az idő, és érzem a változást. Látszik is.

*

Elváltunk a Ladikkal egymástól. Elengedett azzal, hogy TALÁN… Persze jóban vagyunk, tartjuk a kapcsolatot. De itt az Örömóra. Az Örömóra, ami mindig mellettem állt, ami mindig velem volt, ha csak a szívemben, akkor is. A legnehezebb pillanatokban is.

*

Szükségem van a Ladikra, az Örömórára és önmagamra, ahhoz, hogy TALÁN…

*

Az életünket a döntéseink határozzák meg. Egyes döntéseket pedig nem szabad halogatni. Én sem halogattam és van változás, és TALÁN… .

| Tóth Tünde: Mondom majd >