- ,, ...ha egy vízfolyás életébe egyszer beleavatkozunk, akkor
- ettől kezdve nem lehet magára hagyni, mert állapota
- rosszabb lesz, mint korábban volt." (Dr. Lotz Károly)
Az újságokban több alkalommal olvashattunk a Palicsi-tó vízgyűjtőű területén a nyár folyamán keletkezett árvizekről.1 A csapadékvíz alkotta tavak, valamint a csatornahálózatból az utcára ömlött szennyvízzel kevert csapadékvíz következtében pincék teltek meg vízzel, és a csapadék-, illetve a megduzzadt talajvíz miatt épületek rongálódtak meg. A károk megelőzésére felvetődött a csapadék- és szennyvizet külön hálózatban elvezető, ún. szétválasztott rendszerű csatornahálózat építésének a terve is.
Júniusban arról is értesülhettünk, hogy a város önkormányzata a Szabadka és Palics általános városrendezési főterv kidolgozását kezdeményezte, megállapítva, hogy a javaslatnak 2000. augusztusáig el kell készülnie, a megvitatása után, 2001. januárjában pedig dönteni a két évtizedre szóló főterv elfogadásáról.2 A főtervben rendezendő, jelenleg 5400 hektáros terület 6700 hektárra való bővítését irányozták elő - választ keresve arra is, hogy egyesített vagy szétválasztott rendszerű csatornahálózattal vezetik-e le a szenny- és a csapadékvizet.
A fönt említett csatornázási gondok elhárításának előfeltételeit taglalva, szóba kerültek más vízgyűjtő területek tapasztalatai is.
Az itt következő áttekintés kisérletet tesz a vízépítési gondok megoldását elősegítő feltételek kialakítására, felkészülve így a Szabadka és Palics városrendezési főterv javaslatára is.3
A térképeken fordított L betűre hasonlít a Palicsi-tó. A 102 m-es tengerszint feletti víztükörnél a kelet-nyugati irányú Kis-Palics hossza 5 km, az észak-déli tengelyű Nagy-Palicsé pedig 4 km; a tó szélessége 200-1000 m; tengelyénél a vízmélység kevéssel meghaladja a 2 m-t.
Vízgyűjtő területe, a felszíni vizek alapján a Telecskai-dombok északkeleti részén foglal helyet - jelenleg Szabadka (déli területén Sándorral), Kelebia és Palics településekkel. Talaja északon homok, délen humusszal borított lösz. A városrendezési főterv 6700 hektáros területe Kelebia, a Kelebiai-csatorna4 és részben a Radanováci-csatorna kivételével erre a területre vonatkozik (1. és 2. mellékletek). Vízépítő szempontból így, illetve ez mellett a főterv alapegységének a tó vízgyűjtő területe tekinthető.
A vízgyűjtő terület terepszintje a tavat tápláló, jórészt már lecsapolt vagy csatornázott vízfolyások és állóvizek felé, illetve a tó irányába lejt. Magasabb pontjai közel 30 m-rel állnak a 102 m-es víztükör fölött.
Természetes állapotában a tó vizét a felszíni- és a csapadékvizek mellett a talajvíz szaporíthatta, vízveszteségét pedig a kipárolgáson és az élővilág által felhasznált vízmennyiségen kívül a szivárgás okozhatta. E vízháztartási tényezők aránya a tó víztömegét eredményezte.
Mivel a tóban összegyülemlő felszíni és talajvizek a Duna és Tisza közötti homokos területen átszivárgott csapadékvizek egy részéből ered(het)nek, így a főtervre való tekintettel a talajvízgyűjtő terület határának a megállapítása is fontos lenne.
A vízgyűjtő területen élők szükségletei miatt minden korban vízrendezésre kerül sor. E változtatások feltételeket szabnak a mederben összegyülemlő víznek. Azok az időszakok, amikor e feltételek lényegében azonos körülményeket teremtenek a tóvíz összegyülemlésének, vízépítő szempontból homogén időszakoknak tekinthetők. A továbbiakban a vízgyűjtő még feltárható homogén időszakainak vázlatos áttekintése következik.
A Palicsi-tó legkorábbi homogén időszakának csak a vége becsülhető - a mohácsi vész idejére, tehát a 16. század első negyedének végére tehető. Ekkor a Paulova-bara, mesterséges kifolyást biztosítva a víznek, a Tiszára kötötte a tavat.
A második időszak elejére, feltehetőleg a szabadkai vár védelmében, gátat építettek a Mlaka völgyébe (3. melléklet), mégpedig a Gombkötő (Petar Drapšin) utca tájékára - mesterséges tavat alakítva ki így a Ferences-templom helyén volt vár nyugat-délnyugati szomszédságában. Ezt követően számolhatták fel a Paulova-barát. A mesteréges tavat a Fűzfás-ér, a Sömlyék és az a fok jellegű csatorna láthatták el vízzel, ami 1730 tájáig a Rogina barával volt kapcsolatban. Ide folyhattak le a Kelebiai-tó árvizei is, mégpedig a Nagy-réten és a Jaszi-barán át a Fűzfás-ér és a Sömlyék segítségével. Az 1750 tájáig tartott időszak utolsó 6 évtizedéből korabeli dokumentumok tanúsítják, hogy a vízgyűjtő területének egy részét elvesztett, időnként kiszáradó Palicsi-tó vízszintje a jelenlegitől alacsonyabb volt. Például 1697. szeptember 28-án a tó vízszintje 99,3-100,0 m-rel volt a tenger szintje felett. Ekkor a tóba a Gáti-tóval kapcsolatban volt Gáti-vízfolyás táplálta Mlaka, a Petos(z)eva cses(z)ma és a Baranyi-sömlyék vezették a felszíni és talajvizeket.
1750 táján, kinyitva a Gombkötő utca tájékán volt gátat, a Palicsi-tó vízgyűjtő területe újra természetes nagyságú lett. Annak ellenére, hogy a tó 1794-ben is kiszáradt, nem lévén kifolyása, emelkedett a tó vízszintje: 1816-1817-ben elérte az eddig feljegyzett legnagyobb értéket, a 103,5 m-es tengerszint feletti magasságot. E harmadik időszakban a tó vízgyűjtő területén Sándor is településsé vált. 1787-ben rendezték a Fűzfás-ér és a Sömlyék medrét. 1817-ben, tehát az időszak végére, a tóparti termékeny szántóföldek védelmében elkészült az a Böge-csatorna, ami a Tiszába vezette a tó nagyvizeit.
A negyedik homogén időszakban a Palicsi-tó vízgyűjtője, köszönve a Böge-csatornának, kapcsolatba került a Körös-ér vízgyűjtő területével - az utóbbit az éren kívül a Ludasi-tó és a Kapitány-rét alkotnak. Más szóval, a Palicsi-tó vízgyűjtő területe is a Tisza vízgűjtő területének egy része lett. Ezzel e vízrendszer településeinek sorát, pl. a jelenleg Jugoszlaviához tartozó területen, Kelebia, Palics, Hajdújárás, Suplyák, Királyhalom, Kispiac, Velebit, Kanizsa és Adorján gyarapították. A Palicsi-tó vízgyűjtőjén vízrendezések voltak: a Rogina bara vizének legnagyobb részét 1821-től csatorna csapolta a Mlakába; 1823-tól a Cigány-bara vize a Fűzfás-érbe folyhatott le, valamint 1861-től ugyanebbe az érbe a Nagy-réten, majd a Jaszi-barán át egy csatorna vezette a Kelebiai-tó árvizét is. A város egy részén elindult a zárt szelvényű csatornahálózat építése, ami a csapadék- és talajvíz mellett a szennyvizet is a tóba juttatta. A vízvezetékhálózat építése is szaporította a csatornákon levezetésre váró víz mennyiségét, akárcsak a város iparosodása is. 1968-ban rendezték a Böge-csatornát.5 A város iparosodása a tóvíz minőségét is rontotta, így mindez 1971-re a tó élővilágának katasztrófájához vezetett.
1972 és 1977 között újították fel a tavat: medréből kikotorták az iszapot; medrét négy szakaszra osztva (egy lagúnarendszer, két halastó és egy turisztikai rész) tósort alakítottak ki, valamint elkészült a város szennyvíztisztítója is. 1971 és 1976 között kiépült a Radanováci- csatorna rendszere. A Kelebiai-tó vizét levezető, időközben elhanyagolt csatorna helyett 1972-ben elkészült a Kelebiai-csatorna, majd 1976-ig az ezt alkotó rendszer többi szakasza is.6 1972-ben elkészült a Tápsó-csatorna. Mindezek újfent növelték a tóba gyülemlő víz mennyiségét. 1972-ben a palicsi ,,Slovin" Borgazdaság vizeit a Böge-csatornába levezető ,,Vinski podrum" nevű csatorna készült el - az utóbbiba 1972-től a Lopudi-csatorna, 1976-tól pedig a Dzsomba-csatorna is vizet vezet. A felújítás idején a Szabadkáról levonuló vizek részben vagy teljes egészében elkerülték a tavat - az 1971-től részben kiépített Perem-csatorna (,,Odušni kanal" és Árapasztó-csatorna) a Ludasi-tóba, majd innen a Körös-éren át a Tiszába vezette. Ez az ötödik időszak tehát, a Palicsi-tóra nézve különleges időszaknak tekinthető, hisz jórészt elválasztották a vízgyűjtő területétől.
1977-től 1994. novemberéig tartott a hatodik homogén időszak. 1981-től a Palicsi-tó nagyvizeit a Vér-tón át az Árapasztó-csatorna vezette a Ludasi-tóba, majd a Körös-éren át a Tiszába.
1994. novemberétől a Tisza-Palics-csatorna tiszai vizet vezethet a Palicsi-tóba. Jelenleg a Palicsi-tó hetedik homogén időszaka van folyamatban. A városi csatornahálózat vize a szennyvíztisztítón vagy felhíggulva közvetlenül a Palicsi-tavon, majd az Árapasztó-csatornán, utána a Körös-éren át a Tiszába folyik. Ugyancsak az Árapasztó-csatorna vezeti le a palicsi szennyvíztisztítóban kezelt palicsi szennyvizet is, illetve a Böge-csatorna a palicsi ,,Slovin" Borgazdaság szennyvizét, ami a Ludasi-tóba csatlakozik az előzőkhöz.
Szabadkán az 1882. júliusa és 1886. augusztusa között fúrott első kutat tíz év alatt még 13 követte. A vízvezetékhálózat első terve 1904-ben készült el. A városi vízellátás kezdetének az első vízkitermelő telep 1962-es kialakítása tekinthető. A vízvezetékhálózat jelenleg az utcák hosszának kb. 90 százalékában vezeti szét a 110-190 m mély kutak vizét.
Palicson 1961-ben kezdték el építeni a vízvezetékhálózatot.
A város csatornahálózatának első tervét 1885-ben a csapadékvíz levezetésére készítették el. Az 1904-es terv az egyesített rendszer építését részesítette előnyben. 1919-ben, 1948-ban, illetve 1956-ban a szétválasztott rendszerű csatornahálózat terveit dolgozták ki, azzal, hogy az utóbbi megfontolandónak tartotta az egyesített rendszer kivitelezését is. 1959-ben kezdték el építeni az egyesített rendszer néhány főgyűjtőjét. 1961-ben, illetve 1965-ben elkészültek a szétválasztott rendszerű csatornahálózatok tervei. Ezt követően a ,,csatornahálózat, mint technológiai egész, az egyesített szennyvízelvezetés elve szerint épült és fejlődött, ...az Építészeti Intézet 1980-ban kidolgozta a városi csatornarendszer állapotáról és fejlesztéseről szóló tanulmányt" (Plesztovics, Ivković 1987). A városi (beleértve Sándort is) utcahálózat hosszának mintegy egyharmada van jelenleg csatornázva.
Palicson a szétválasztott csatornahálózat terve az 1980-as években készült el, aminek szennyvízcsatorna halózatát 1980 után kezdték el kivitelezni.7
A város szennyvíztisztítójának 1904-ben elkészült első tervét az 1919-es, az 1947-es, az 1952-es, az 1965-ös és az 1971-es tervek követték. Az 1974 és 1975 folyamán épült szennyvíztisztító ,,már az üzembe helyezéskor is túlterhelt volt" (Plesztovics, Ivković 1987). 1979-től kútvízzel híggították a Palicsi-tó vizét. 1981-től mintegy évtizeden át az első halastótól a Perem-csatorna elkészült szakaszain, majd a Ludasi-tavon és a Körös-éren át a Tiszába folyt a város megtisztított szennyvize, megkerülve így a második halastavat, a turisztikai részt, illetve a Vér-tavat. Jelenleg a lagúnarendszeren, a két halastavon, a turisztikai részen, majd az Árapasztó-csatornán, Ludasi-tavon és Körös-éren át folyik a Tiszába a megtisztított városi szennyvíz.
A palicsi szennyvíztisztító tervei 1976-ban és 1988-ban készültek el, amit csak részben viteleztek ki.
Az előző részben leírt csatorna- és vízvezetékhálózatok, valamint szennyvíztisztító telepek a szabadkai Vízművek kezelésében vannak. Ezek a korábbi városrendezési főtervekben meghatározott, ún. urbanizált területen foglalnak helyet. Vannak olyan csatornák is, amelyeket nem a Vízművek kezelik: az urbanizált területen lévő nyitott csatornákról a szabadkai Városrendezési Intézet, az urbanizált területen kívüliekről pedig az újvidéki székhelyű Duna-Tisza-Duna Vízépítési Vállalat szabadkai részlege, a ,,Severna Bačka" Vízgazdálkodási Vállalat, illetve a palicsi székhelyű ,,Palics-Ludas" Közvállalat visel gondot. Az utóbbi kezeli a Palicsi- és a Ludasi-tavat és az Árapasztó-csatornát.
A Kelebiai-csatorna rendszere, a Radanováci-csatorna rendszere, a Tápsó-csatorna és részben a ,,Vinski podrum" nevű csatorna rendszere van a Palicsi-tó vízgyűjtő területén.
A ,,Severna Bačká"-ban kapott értesülések szerint:
a) a Kelebiai-csatorna rendszere a csapadék- és talajvizet vezeti el,
b) a Radanováci-csatorna rendszere a csapadék és talajvíz szállítása mellett a szabadkai csatornahálózat egy részébe összegyülemlett vizet is levezeti,
c) a Tápsó-csatorna, köszönve annak, hogy Palics helység délnyugati részén húzódik, a csapadék- és talajvíz mellett a település szennyvizeit is a Nagy-Palicsba továbbíthatja, valamint
d) az ún. ,,Vinski podrum" nevű csatorna rendszere a palicsi ,,Slovin" Borgazdaság szennyvizén, a környék csapadék- és talajvizén kívül Palics helység keleti részéről a szennyvizet is levezetheti a Böge-csatornán át a Ludasi-tóba.
Függetlenül attól, hogy a vízgyűjtőn levő csatornahálózatokat kik kezelik, e rendszerek korábban is, és a tervezett városrendezési főterv idején is kapcsolatban voltak, illetve lesznek egymással, mivel:
a) a Kelebiai-csatorna rendszere a Zorka Vegyipari Vállalatnál vezeti a szabadkai csatornahálózatba a vizet, illetve
b) a Radanováci-csatorna rendszerére a csapadék- és talajvízen kívül a szabadkai csatornahálózat egy részének vizét is a városi szennyvíztisztítóhoz továbbítja.
Ezek alapján újra csak az állapítható meg, hogy vízépítési szempontból helyesebb lenne, ha a tervezett városrendezési főterv alapja a Palicsi-tó vízgyűjtő területe lenne.
A nagyobb vízhozamok idején, vagy a hálózat nem kellő kiépítettségénél a csatornahálózatban olyan szakaszok - szűk garatok - jelentkezhetnek, amelyeken kellő időben nem tud levonulni az összegyülemlett víz. Pincék, lakások, telkek, utcaszakaszok elárasztására, rongálódására kerülhet sor.
Az 1. jegyzetben felsorolt újságcikkekben olvashatók szerint, a június elején, július 12-én és 25-e táján, illetve augusztus elején volt nagyobb zivatarok következtében tavak keletkeztek, a csatornákból az utcára ömlött a szennyvízzel kevert csapadékvíz, károk keletkeztek, illetve épületek rongálódtak meg.
A szűk garatok jellemzőiről a szabadkai Vízművek többéves tapasztala szól:8
a) száraz időszakokban a rendszerben nincs szűk garat;
b) csapadékos időben a szennyvíztisztító kapacitását meghaladó vízhozamokat a városi szennyvíztisztító melletti tározóban irányítják;
c) csapadékos időszakokban, évente átlag háromszor jelentkeznek szűk garatok, leggyakrabban a 4. mellékleten bemutatott helyeken.
A Palicsi-tó vízgyűjtő területén végzendő vízrendezések újabb terveinek elkészítéséhez nélkülözhetetlen a vízgyűjtő jellemzőit leíró adatok biztosítása - a térképek, a hidrológiai és a talajtani adatok jegyzéke. Mivel ezek begyűjtésére még nem került sor, így tárolásuk kisebb-nagyobb csoportokban különböző szakembereknél, illetve vállalatoknál történik. Jelenleg egységes áttekintésük szinte lehetetlen. Másrészt, hozzáférhetőségüket az is nehezíti, hogy a vállalatok vagy vállalkozók jó része üzleti titokként kezeli ezeket.
Az újabb tervekhez elengedhetetlen ismerni a Palicsi-tó vízgyűjtő területére vonatkozó vízügyi problémák szakirodalmát és terveit is. Ismeretük a vállalkozók és vállalatok alaposságára van bízva.
Ezek az adatok és lajstromok leginkább úgy lehetnének a szakembereknek hozzáférhetők, ha elkészülne egy olyan lajstrom, ami a bibliográfiai adatok mellett arra is kitérne, hogy pl. a megfelelő szakirodalom, terv vagy térkép hol és milyen jelzettel található meg, vagy a kérdéses térkép, hidrológiai adat, illetve talajtani jellemző melyik szairodalomban, tervben és egyáltalán hol tekinthető át. Kialakítása az adatokkal rendelkezők reklámozása mellett feltétele lehetne annak, hogy a számonkérhetőséget megelőzze (pl. a felhasználást nem akadályozó időben) az adattárba való vétel. A Palicsi-tó vízgyűjtő területére vonatkozó lajstrom tulajdonosa és használója a vízgyűjtőn élők közössége, kezelője pl. Szabadka önkormányzata, formája pedig vagy nyilvánosan beszerezhető nyomtatványsor vagy az önkormányzat kezelésében levő (ha szükséges, akkor tarifával ellátott) honlap vagy mindkettő lehetne.
Mivel a vízépítő szakma egyik posztulátuma szerint a vízgazdálkodás legkisebb egysége a vízgyűjtő terület, így Szabadka, Kelebia, Sándor és Palics települések esetében a Palicsi-tó vízgyűjtő területe képezi a legkisebb vízgazdálkodási egységet. Lévén e vízgyűjtő a Körös-ér vízgyűjtő területével is kapcsolatban, így az újabb tervek következményeit e közös vízrendszerben kell feltárni - az élet feltételei e két vízgyűjtő területen csak közösen teremthetők meg.
A Palicsi-tó vízháztartása az eddig feltárt adatok szerint sohasem volt természetes állapotú.
A 16. század első negyedéig tartott első homogén időszakban, habár a vízgyűjtő területe még leginkább természetesnek tekinthető, ám a Paulova-bara vizet vezetett el a tóból.
Az 1750 táján befejeződött második időszakban a tó elvesztette vízgyűjtőjének a legnagyobb részét. Vizének tömege leginkább a ki- és beszivárgás, illetve a kipárolgás függvénye lehetett.
Az 1817-ben lezárult harmadik időszakban a tó visszanyerte felszíni vízgyűjtőjét. Elérte az eddig ismert legmagasabb vízszintjét, a 103,5 m-es tengerszint feletti magasságot. A feltárható időszakok közül ez ad leginkább rálátást a felszíni és csapadékvizeknek a vízháztartásában betöltött szerepére. Vízháztartása természetesnek ekkor sem tekinthető, hisz a vízgyűjtőn vízrendezésekre került sor.
Az 1972-ig volt negyedik időszakban, a városrendezés következtében, az előző időszakokhoz képest növekedett a vízgyűjtő borítottsága, így a tóba lefolyó víz tömege is nagyobb lett. Másrészt, a lakosság számának a növekedésével megszaporodott a levezetésre szoruló szennyvíz mennyisége is. Ha levezették ezt, akkor a tó víztömegét növelte, ha viszont pöcegödrökbe került, akkor, csökkentve a talaj áteresztőképességét, a lefolyó csapadékvizek mennyisége le(hete)tt a nagyobb. A radanováci szikesek vize a tóba folyhatott. A Böge-csatornán volt vízkieresztés következtében, az első időszakhoz hasonlóan, a tó vizének kicserélése volt folyamatban.
Az 1977-ig tartott tófelújításkor, tehát az ötödik időszakban a tavat részben vagy teljes egészében elkerülve vezették le a vízgyűjtő vizeit.
Az 1994-ben befejeződött hatodik időszakban a fúrott kutakból való, és mindinkább jelentős mértéket öltő vízellátással a lakosonkénti fogyasztás is megnőtt. A csatornahálózat így olyan vizet is levezetett a tóba, ami korábban elkerülte a Palicsi-tó vízgyűjtő teréletét. Levezetésükre felgyorsult a csatornahálózat építése - növelve a tó vizének mennyiségét. Gyorsította mindezt a tó felszíni vízgyűjtőjén kialakult, előre nem látott víztárolás okozta károk mértékét is. Habár a tó medrében kialakított tósor három része a szennyvíztisztítás elemévé vált, szűk garatként jelentkezhetett a tóból kiengedett víz minősége is - tekintettel pl. a Ludasi-tó védettségére.
A jelenleg folyamatban levő hetedik időszakot a megnövekedett, pl. ipari vízigény, illetve lényegében a Nagy-Palics alkotta turisztikai tórész tisztább vizének a biztosítása idézte elő. A mindinkább apadó ivóvíztartalékok kímélésére elkészült a Tisza-Palics-csatorna. Lehetővé vált így az is, hogy növekedjen a vízgyűjtőre kerülő víz mennyisége - növelve az előzőkben felsorolt szűk garatok számát, és fokozva az így keletkező gondokat.
A Palicsi-tó vízgyűjtő területén jelentkezett, illetve jelentkező szűk garatok megoldása nem merülhet ki csupán a csatornaszelvény méreteinek a növelésével, mivel így a jelenleg alkalmazásban levő szenyvíztisztítási mód is a rendszer szűk garatává válhat. Más szóval, a vízgyűjtőre gyülemlett, illetve vezetett vizek okozta áradások ellen nem csak a mind hatékonyabb Palicsi-tóba való vízelvezetés adhat megoldást.
A csatornahálózat további építése, illetve méreteinek a megfelelő szakaszokon való növelése mellett e vízgondok elhárításában a szükségtározók kialakítása is könnyítést jelenthet - kellő kezelésükkel. Mivel a szükségtározókban csak a csapadék- és talajvizet lehet időszakosan tárolni (a winnipegi példa szerint a kezelés mellett évente háromszori kicserélessel), így ki kell vizsgálni, hogy a már megépült, egyesített rendszerű csatornhálózatot milyen mértékben és miként kell szétválasztott rendszerűvé alakítani.
A vízgyűjtő vizeinek kezelésében tehát szemléletváltásra van szükség. Ha a mind gyakrabban jelentkező talajvíz-problémákra gondolunk, akkor méginkább szükségszerű ez.
A leírtak alapján megállapítható, hogy a jelenlegi belvizeket a csatornahálózat hiánya, vagy nem kellő mértékű kiépítettsége mellett az építkezési feltételek be nem tartása okozzák. A le nem vezetett talajvíz is nehézségekhez vezet (Jaszi-bara és Palicson a Vér-tó északi partján levő terület).
Megoldásuk előtt, a következő 20 évre vonatkozólag, a vízgyűjtő terület vízpolitikáját kellene kialakítani.
Ehhez kulcskérdés megállapítani, hogy mennyi vizet és miként lehetne úgy tárolni a Palicsi-tóban, hogy a víz minősége elfogadható legyen a Palicsi-tó és Körös-ér vízgyűjtői által alkotott vízrendszernek. Ezt követően lehet megállapítani a csatornahálózatok szétválasztásának és a talajvíz elvezetésének módját (különös tekintettel a nyitott csatornákra is), aminek előfeltétele a szükségtárolók lehetséges helyeinek és tározóképességének a feltárása. Feltételezéseink korrigálásához elengedhetetlen mérni a tó vízháztartási tényezőit. Az így kialakítható vízpolitika tükrében oldhatók meg a szűk garatok okozta problémák.
A természetes szükségtározókba gravitációval lehet levezetni a csapadék- és talajvizet. Jelenleg ezek egy részének medre teljesen (Cigány-bara, Rogina bara, Nagy-rét) vagy pedig részben (Gáti-tó, Jaszi-bara) már be van építve. A szükségtározást illetően kivizsgálást érdemelne a Majsai út közelében, a Radanováci-csatorna rendszerének tájékán elhelyezkedő mélyedések is (1. fénykép).
Tekintettel a város kiépítettségére, szükségtározókká legkönnyebben a volt tavaink medre alakítható át (Kelebiai-tó, Sándori-bara) (2. és 3. fényképek). Ez mellett nem elhanyagolható a Radanováci-csatorna rendszerének tározóképessége sem, különösen azon a részen, ahol a víz nem keveredik a városi szennyvízzel.
A Kelebiai-tó medre részben vízáteresztő talajon van. Szükségtározóként való hasznosítása a talajvíz dúsítását is jelentheti, csökkentve így a levezetésre váró vizek mennyiségét. Tározóképességét az a vízszint határolja be, aminél a környező talajvíz még nem éri el a káros mértéket. Tekintettel a 10 m körüli terepszintkülönbségre, szivattyútelepek beiktatásával pl. az Újfalu helyi közösség csapadékvizeit, illetve a Jaszi-bara talajvizét lehetne itt tárolni.
A Sándori-barát a benne tárolt szeméttől kitisztítva ilyen tározóvá lehetne átalakítani. Ide Sándor és város déli részének csapadékvizeit vezethetnénk, tehermentesítve ezzel a város szennyvíztisztítóját.
Már az előzőkből is látható, hogy a talajvíz, illetve a csapadékvíz kezelésének ügyei egymással összefüggnek. Más szóval, az elvezetésre váró talajvizet is a szükségtározókba kellene vezetni.
A kéri téglagyár gödrét jelenleg szeméttel töltik fel. Kivizsgálást érdemelne ez a terület is, mivel a rajta átszivargó csapadékvizek megfertőzhetik a talajvizet, ami viszont a Kis-Palics egykori medre, a Sándori-bara felé szivárog(hat).
Ugyancsak a fertőzött talajvíz veszélye áll fenn a Bajai temető szomszédságában elterülő fürdő környékén is, mégpedig a temető miatt. Ezzel is behatóbban kellene foglalkozni.
Palicson, a Vér-tó északi partján levő új településnél a talajvízszint nagy valószínűséggel a tóvízszinttel lehet azonos. Az év folyamán itt hosszabb időszakokban válik szükségessé a víz szivattyúzása, mivel a csatornák a talajvíz lecsapolását is szolgálják. A költségességére való tekintettel behatóbban kellene a területtel foglalkozni.
A Palicsi-tó vízgyűjtő területén jelentkezett vízépítési gondok elhárítása több, a vízrendszer, ezen belül pedig a Palicsi-tó vízgyűjtő vízpolitikájának kialakítását illető alapkérdés megoldását feltételezi:
a) egyertelműen meghatározni a Palicsi-tó vízgyűjtő területének határát;
b) elindítani, majd folyamatos felújítással karbantartani a föntiekben említett adattárat;
c) meghatározni, hogy miként és mennyi víz tárolható a Palicsi-tóban;
d) felmérni, majd a következő 20 évre felbecsülni a vízgyűjtőről elvezetendő vizek mennyiségét és megjelenési idejét;
e) meghatározni a szükségtározók lehetséges helyét és szükséges tározóképességét;
f) terveket készíteni a vízgyűjtőről elvezetendő vizek csatornahálózatairól, és nem utolsósorban
g) elkészíteni azt a mérőrendszert, amivel e vízgyűjtőn vízgazdálkodni lehet.
Jegyzetek
1 K.: Ítéletidő Szabadkán. A vihar cserepeket sodort le, fákat döntött ki. A gyümölcsösökben is nagy a kár. - Magyar Szó, Újvidék 1999, 122, 4.; S. K. Á.: Tetemes károk Szabadkán. Az ítéletidő másnapján. Az illetékes községi titkárságon a héten fogadják a kárbejelentést. - Magyar Szó, Újvidék 1999, 123, 3.; K-k: Nyakig úsznak az állatok a vízben. Ítéletidő Szabadkán és környékén. - Magyar Szó, Újvidék 1999, 154, 9.; D. P.: Stani kišo i poplavo. Najnoviji kišni talas otkrio niz komunalnih problema. - Subotičke novine, Subotica 1999, 28, 1.; đ. D.: Prečistač zagušen. Ustave su podignute. - Subotičke novine, Subotica 1999, 28, 1.; D. P.: Zemlja više nije žedna. Da je kiša padala samo još jednu noć grad bi bio potopljen. - Subotičke novine, Subotica 1999, 29, 8.; M. R.: Víz hátán víz. Bácsszőlősön, Hajdújáráson és Noszán ismét úsztak a kertek, az udvarok a vasárnap esti esőt követően. Elvezetőcsatornát kellene ásni, de még nem tudni, honnan lesz erre pénz. - Magyar Szó, Újvidék 1999, 165, 6.; V. I.: Árvíz Szabadkán. A községi kormány rendkívüli ülésén váltságtörzset alapítottak. - Magyar Szó, Újvidék 1999, 166, 1. és 4.; Valihora István: Árvíz Szabadkán? Le kell vonni a következtetéseket. - Magyar Szó, Újvidék 1999, 170, 5.; T. Milošević: Politika ,,visoka" - a voda do ,,grla". Posledice obilnih i učestalih julskih kiša su ogromne, a šteta se procenjuje. - Dani, Subotica 1999, 31, 22-23.; D. P.: Voda srušila pola kuće. Još uvek se sumiraju štete nastale poplavom. - Subotičke novine, Subotica 1999, 31, 7.; D. P.: Voda i dalje ruši kuće. Nastavlja se nevolje sa vodom u subotičkom ataru. - Subotičke novine, Subotica 1999, 32, 6-7.; -, -: Víz mindenütt. Az újfalusi helyi közösség területén 17 ház rongálódott meg a nagy esőzések miatt - A talajvíz a pincékben. - Magyar Szó, Újvidék 1999, 184, 9.; J. S.: Hitna intervencija na 11 kuća. Posledice letnjih nepogoda. - Subotičke novine, Subotica 1999, 40, 6.; D. P.: Kanali donose spas. Da li se poplave mogu ponoviti? - Subotičke novine, Subotica 1999, 40, 6.
2 mr: Megkezdődhet a városrendezési terv kidolgozása. A szabadkai végrehajtó bizottság tegnapi ülésén hozott határozatokról. - Magyar Szó, Újvidék 1999, 131, 3.; K-k: Készül az új városrendezési főterv. Szabadka-Palics főtervéről várhatóan 2001-ben dönthet a képviselő-testület. - Magyar Szó, Újvidék 1999, 138, 4.; J. Stantić: Subotica i Palić - jedna celina. Direktor Zavoda za urbanizam o novom generalnom urbanističkom planu grada. - Subotičke novine, Subotica 1999, 25, 8.
3 A munka elkészítését Szabadka Község Végrehajtó Bizottságának a kommunális ügyek megbízottja, Plesztovits István támogatott leginkább, aki a szabadkai Vízművek igazgatója is. A felhasznált térképeket a szabadkai Városrendezési Intézetben dolgozó Snežana Davidović, és a szabadkai Vízművekben dolgozó Dánielfi Tibor tették hozzáférhetővé. A Vízművekben található tervek felkutatásában Szobonya Ibolya nyújtott hathatós segítséget.
4A felszínvizek rövid ismertetését lásd a Vízrajzi magyarázóban.
5 Az újvidéki székhelyű Duna-Tisza-Duna Vízépítési Vállalat szabadkai részlegében, a ,,Severna Bačka" Vízgazdálkodási Vállalatban megtalálható adatokat - a ,,Podaci o kanalima i jezerima" című mappából - Nagy Izabella bocsátotta rendelkezésünkre. Segítőkeszségét ezúton köszönjük meg. Ugyanitt értékes információkkal szolgáltak még De Negri Miklós és Slavko Vrndžić is.
6 Az értesülésekért a Severna Bačka" nyugalmazott igazgatóját, Sarnyai Jánost illeti a köszönet.
7 Az értesülésekért Cinkler Rudolf magisztert, nyugalmazott vízépítő mérnököt illeti a köszönet.
8 A szűk garatok azonosítását és helyszíni ismertetését Fehér Csilla hathatós segítségének köszönhetjük.
Cinkler Rudolf (Glavni projektant): Postrojenje za pečišćavanje otpadnih voda naselja - Palić. (Sadržaj projektne dokumentacije: tehnički izveštaj, hidraulički proračun, predračun, prilozi.) - Subitica: Građevinski fakultet n. sol. o. OOUR OOOR Naučno-obrazovni institut za hidrotehniku Subotica Juni 1988. EH-3888.
Cinkler Rudolf (Odgovorni projektant): Revizija idejnog projekta gradske kanalizacije. (Tehnički izveštaj. Grafički prolizi.) - Subotica: Institut za građevinarstvo SAP Vojvodine p. o. Subotica juni 1980. E-1966/6.
Cinkler Rudolf (Odgovorni projektant): Uređaj za prečišćavanje otpadnih voda Palić. (Glavni projekat za prečišćavanje otpadnih voda. Tekstualni deo. Ceteži.) - Subotica: Institut za građevinarstvo SAP Vojvodine u Subotici nov. 1976. E-1303-6.
Gerster Béla: Szabadka szabad királyi város vizvezetéki és csatornázási terve. - Budapest: Márkus Samu könyvnyomdai műintézete 1904.
Frankl István (Összeállitotta): Szabadka szabad királyi város vizvezetéki, csatornázási és utcza-burkolati ügyének Ismertetése. - Szabadka: Kladek és Hamburger könyvnyomdája 1905.
Halavács Gyula: Bács-Bodrogh vármegye földtani viszonyai. - In.: Dudás Gyula (Szerkesztő): Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monografiája. Hazánk ezredéves fennállásának ünnepe alkalmából kiadja Bács-Bodrogh vármegye közönsége. - Zombor: Bittermann Nándor és Fia könyv- és kőnyomdája 1896, 2. kötet, 8-46.
Hovány Lajos: A bácskai fokgazdálkodás emlékei. - Létünk, Újvidék 1992, 1, 59-75.
Hovány Lajos: A Palicsi-tó. A XVII. század végén és a XVIII. század elején. - Családi Kör, Újvidék 1996, 27, 30.; 28, 15.
Hovány Lajos: A Palicsi-tó és környéke. Különös tekintettel az 1697-es tollrajzra. - Kanizsa: Cnesa 1997.
Hovány Lajos: A palicsi fürdő és a Böge-csatorna. Vízépítőszemmel a Palicsi-tó 19. századi két rendezéséről. - Szabadka: Grafoprodukt 1998.
Hovány Lajos: A Strossmayer utca rendezése. Vízépítő szemmel a Szabadkát átszelő völgyrendszer egy szakaszáról. - Üzenet, Szabadka 1999,1-2, 24-36.
Hovány Lajos: A szabadkai Népszínház környéke 1848 előtt a talajmechanikai feltárások tükrében. - Bácsország, Szabadka 1998, 2, 38-40.
Hovány Lajos: A Topolya-Péterréve-Szeged-Tompa-négyszög öt felszínvize a 18. századi térképeken. - Új Kanizsai Újság, Kanizsa 1998, 3, 18.; 4, 18.; 6-7, 21.; 8, 20.; 10, 20.
Hovány Lajos: Fokgazdálkodás Bácskában. Különös tekintettel a vajdasági részekre. - Családi Kör, Újvidék 1997, 32, 22.; 33, 22-23.
Hovány Lajos: Fokgazdálkodási tapasztalatok Bácskában. - Dudinszky Lászlóné (A kiadványt szerkesztette): A víz és a vízi környezetvédelem a Kárpát-medencében. - Eger: Magyar Hidrológiai Társaság 1996. október 15-18., I. kötet, 326-335.
Hovány Lajos: Helmut Weigel szabadkai munkáinak számbavétele. - Üzenet, Szabadka 1999, 5-8, 90-95.
Hovány Lajos: Vizes gondok a Palicsi-tó vízgyűjtőjén. - Palics és Környéke, Szabadka 1999, 8, 4.
Isić, Milorad (Glavni projektant): Dva bunara na Vodozahvatu II sa poveznim cevovodom do Palića. (Generalno rešenje vodosnabdevanja naselja Palić sa Vodozahvata II u Subotici.) - Subotica: Građevinski fakultet n. sol. o. OOUR Institut za građevinarstvo SAP Vojvodine Subotica Juli 1986. E-3592-6.
Iványi István: Szabadka szabad királyi város története. II. rész. - Szabadka: Bittermann József könyvnyomdájából 1892. (Fakszimile kiad.: Szabadka: EBI 1991, 2. kötet)
Könyves Tóth Mihály vállalkozó mérnök Előterjesztése Szabadka sz. kir. város tekintetes tanácsához Szabadka szabad királyi város háromszögös felvétele, lejtmérése, utcza-szabályozása és csatorna tervezése ügyében. Egy darab vázlatrajzzal. - Szabadka: Bittermann József könyvnyomdájából 1885.
Szekeres László: Szabadkai helynevek. Helytörténeti kézikönyv. - Szabadka: Életjel 1975.
Szöllősi Gyula: A Palicsi-tó elhalása és felújítása. - Szabadka: A Palicsi-tó Felújításának Bizottsága 1973.
Szöllősi Gyula: A Palicsi-tó vize 1781-től 1999-ig. - Szabadka: Grafoprodukt 1999.
Plesztovics István, Ivković, Luka (Urednici/ A szerkesztők): 25 godina Vodovoda i kanalizacije/ A Vízművek huszonöt esztendeje. - Subotica/ Szabadka: Komunalna radna organizacija ,,Subotica". OOUR ,,Vodovod i kanalizacija" Subotica/ A Szabadkai Közművesítési Munkaszervezet Vízművek Társultmunka Alapszervezete 1987.
Ulmer, Gašpar: Kraljevski komesar Skulteti u Subotici (1819-1823). Analitički inventar. - Subotica: Istorijski arhiv Subotica 1998.
Ulmer, Gašpar: Vlastelinsko naselje Aleksandrovo. - Subotica: NIP ,,Subotičke novine" 1999.
Vladisavljević, živko: O vodoprivredi. Pogledi i metode. - Beograd: Građevinski fakultet Univerziteta u Beogradu. Institut za vodoprivredu Jaroslav černi" 1969.
Zrínyi Zsolt: Csapadékvíz-kezelés. Winnipegi tapasztalatok, tekintettel a Palicsi-tó vízgyűjtőjére. - Palics és Környéke, Szabadka 1999, 9, 16-17.
Árapasztó-csatorna
csatorna, a Nagy-Palicsot a Vér-tón át a Ludasi-tóval köti össze; a Perem-csatorna egy szakasza; nevezik ,,Palić-Ludoš"-nak, illetve ,,Odušni kanal"-nak is
Baranyi-sömlyék
ér, ami a Palicsi út tájékáról a Tuki ugarok északkeleti szélén a Nagy-Palics északnyugati részébe vezette a vizet; helyén jelenleg a Tápsó-csatorna van
Böge-csatorna
csatorna, 1817-ben készült, a Vér-tón át, a Palicsi út mellett a Ludasi-tóba vezette a Palicsi-tó nagyvizeit; keleti szakasza jelenleg a ,,Vinski podrum" nevű csatorna rendszeréhez tartozik
,,Čvorkova bara"
gödörrész Sándorban, a Plate Dobrojević utca déli részén; a gödör nagyobbik, keleti részében futballpálya van
Dzsomba-csatorna
csatorna, a ,,Vinski podrum" nevű csatorna mellékága
fok
a vizet két irányban vezető csatorna vagy völgy
Fűzfás-ér
fokként is meghatározott ér, aminek medre a Tito marsall sugárútról 1787-ig a Rudics (Október
10.) utca déli részén át, megkerülve a Zombori úton (Matko Vuković utca) levő Rókus-kápolnát
találkozott a Sömlyékkel, 1787-et követően pedig a Köztársaság téren és a Strossmayer utcán át
a Nagypostánál találkozott a Sömlyékkel - az utóbbi szakaszát helyesebb Fűzfás csatornának
nevezni; vizét a Mlaka vitte a Kis-Palicsba
Gáti-tó
tó, a ,,Bácska" futballpálya tájékán; medrét Farkasvölgynek, ,,Vučidol"-nak, Téglavetőlaposnak
is nevezték; vizét a Gáti-vízfolyás vezette a Mlakába
Gáti-vízfolyás
ér, a Gáti-tó vizét a Palmotić, Hvar, Filip Višnjić, Bánáti, Oton župančić, Sonja Marinković, Joó Lajos és Március 8. utcák tájékán vezette a Mlakába
Jaszi-bara
tó, a Prágai és Mayer testvérek utcák közötti terület tájékán, az Októberi forradalom és a November 29. tereken át kapcsolatban volt a Fűzfás-érrel; ebbe, 1861-től csatornában folyt a Nagy-réten át a Kelebiai-tó vize
Kelebiai-csatorna
csatorna, az ugyanilyen nevű csatornarendszer vizét, aminek tartozéka a csatornázott Kelebiai-tó is, a városi csatornahálózatra köti
Lopudi-csatorna
csatorna, a ,,Vinski podrum" nevű csatorna mellékága
Mlaka
patak, a város déli részén, medre semlyékes, tehát csak részben vízzáró talajú, 1750 tájától a
Gombkötő utca tájékán volt gáttól, 1787-től pedig a jelenlegi Nagypostától indult és a Kis-
Palicsba torkollott
Nagy-rét
tó, a város jelenlegi területén, Kelebia felé, a város első vízkitermelő telepe tájékán
Nagyitató
öböl, a Kis- és a Nagy-Palics találkozásánák déli felén
Paulova-bara
egy szakaszán valószínűleg csatorna, a Nagyitatót a Velebit melletti mélyedésen át Adorjánnál
a Tiszával kötötte össze
Perem-csatorna
csatorna, szerbül ,,Obodni kanal"; az ún. ,,Odušni kanal", az Árapasztó-csatorna egy része valamint a Körös-érig nyúló, Hajdújárásnál ki nem épült szakasz alkotta rendszer
Petos(z)eva cses(z)ma
ér, alaprajza az Y betűre hasonlít, a Palicsi út tájékáról a Tuk ugarok nyugati szélén vezette a Kis-Palicsba a vizet; a jelenlegi Radanováci-csatornarendszer Szegedi úttól a torkolatig nyúló szakaszába épült bele
Radanováci-csatorna
csatorna, az ugyanilyen nevű rendszer torkolati szakasza, nagyjából a Petros(z)eva csas(z)ma helyén van
Rogina bara
valószínűleg semlyékes medrű tó, a Lenin park, az Engels, a đuro đaković, a Vasa Stajić utcák és a Korzó (Boris Kidrič utca) tájékán; 1730 tájáig a Dafiment-épület és Népszínház vonalán volt fok kötötte arra a mesterséges tóra, aminek gátja 1750 tájáig a Gombkötő utcánál volt
Sándori-bara
mocsaras rész, a Kis-Palics medrében, Sándor és Szabadka között
Sömlyék
ér, ami a Tolsztoj és a Branko Kuzmanović utcák, a Fasizmus áldozatainak tere tájékán húzódva 1787 előtt a Gumbkötő utcánál, 1787 után pedig a Mlaka volt medrében a Nagypostánál találkozott a Fűzfás-érrel; vizét a Mlaka vitte a Kis-Palicsba
Tápsó-csatorna
csatorna, a Baranyi-sömlyék helyén van
Téglavető lapos
mélyedés, a Gáti-tó is ebben volt
Tisza-Palics-csatorna
csatorna, Adorjántól a Nagyitatóig vezeti a Tisza vizét
,,Odušni kanal"
csatorna, a lagúnákat, illetve az első halastavat a Nagy-Palicstól északra levő csövezett részen át az Árapasztó-csatornával köti össze; a Perem-csatorna egy szakasza
,,Vinski podrum"
csatorna, a Böge-csatornába vezeti a palicsi ,,Slovin" Borgazdaság szennyvizét; mellékágai a Lopudi- és a Dzsomba-csatorna
1. melléklet
A tervezett városrendezési főterv 6700 hektáros területe (Városrendezési Intézet, Szabadka; Ivanka Kvezić rajz.; Szobonya Mihály felv.).
2. melléklet
Csatornák és csatornarendszerek a Palicsi-tó vízgyűjtő területén (,,Severna Bačka" Vízgazdálkodási Vállalat, Szabadka)
1 - Kelebiai-csatorna (Kelebijski kanali), 2 - Radanováci-csatorna (Radanovački kanali), 3 - ,,Odušni kanal", 4 - Tápsó-csatorna (Tapša), 5 - Böge-csatorna (Bege), 6 - ,,Vinski podrumi", 7 - Lopudi-csatorna (Lopudski), 8 - Dzsomba-csatorna (Džomba), 9 - Árapasztó-csatorna (Palić-Ludoš)
3. melléklet
A Palicsi-tó vízgyűjtő területén volt felszínvizek egy részének becsült helye - főleg Kováts másként Kovatsik Károly Lipót 1778-1779-es várostérképe alapján (Subotica. Jugoslavija. Plan. Térkép. Map - Subotica: Subotičke novine; Szobonya Mihály felv.)
1 - Fűzfás-ér, 2 - Sömlyék, 3 - Gáti-vízfolyás, 4 - Mlaka, 5 - Petos(z)eva cses(z)ma, 6 - Baranyi-sömlyék, 7 - Nagy-rét, 8 - Jaszi-bara, 9 - Cigány-bara, 10 - Rogina bara, 11 - Gáti-tó
4. melléklet
A Palicsi-tó vízgyűjtő területén észlelt szűk garatok (Subotica. Jugoslavija. Plan. Térkép. Map - Subotica: Subotičke novine; Szobonya Mihály felv.)
1. fénykép
A Radanováci-csatorna rendszerének a Majsai út közelében levő egyik mélyedése (Szobonya Mihály felv.)
2. fénykép
A Sándori-bara szeméttel még fel nem töltött része (Szobonya Mihály felv.)
3. fénykép
A csatornázott Kelebiai-tó medrének déli része (Szobonya Mihály felv.)