A zEtna bemutatása

A zEtna kortárs irodalmi értékek létrehozását és népszerűsítését tűzte ki céljául a társművészetek bevonásával, rendszeres és időszakos, hagyományos és elektronikus kiadói tevékenység folytatásával, közönségtalálkozók, szakmai és ismeretterjesztő rendezvények szervezésével. Ennek érdekében internetes portált működtet 1999. november 2-tól 2003 szeptemberéig a www.zetna.org.yu, ettől az időszaktól pedig 2010 tavaszáig két domain-címen, az ekkor induló www.zetna.org-on, amikor is a yu-domainek megszűnését követően kizárólag ez utóbbin. Évi látogatottsága 200.000 fő. Tudomásunk szerint a teljes magyar (és szerb) nyelvterület legrégibb folyamatosan működő elektronikus irodalmi folyóirata.

A zEtna tevékenysége a zEtna – magazin a vulkán alatt c. internetes irodalmi portál elindulásával vette kezdetét. Mára harminc–negyvenezer kéziratoldalnyi irodalom érhető el olvasótermeiben: tematikus-sorozatok, szám-tematikák, elektronikus kötetek (ez utóbbiak a portál Éghetetlen könyvtárában). A folyóirat két „kapuval” rendelkezik (frígül a zetna szó jelentése is kapu): évi tizenkét számából egy-kettő szerb nyelven jelenik meg, a folyóirat külön e célra rendelt beléptető-pontján (http://www.zetna.org/zek/folyoiratok/50/ ).

Hagyományos kiadói tevékenysége 2002-ben a Képes Ifjúsággal együttműködve indult útjára (első könyvei a hetilap mellékleteként, annak példányszámában láttak napvilágot). Hetvenhat kötetet jelentetett meg azóta (megtekinthetők itt), amelynek szerzői részben a feljövő nemzedék(ek) írói, de a kortárs irodalom élő hagyománya iránt is nyitottságot tanúsít (egyebek között Cs. Simon István, Koncz István, Vojislav Despotov, Sava Babić, Tolnai Ottó köteteit is megjelentette is a kiadó). A zEtnánál megjelent köteteikhez köthetően szerzői már részesültek Szirmai- (Nagy A. Árpád), Sinkó-díjban (Deissinger Ákos, Tóbiás Krisztián, Csík Mónika), Híd- (Fekete J. József) és Artisjus-díjban (Tolnai Ottó) stb. A Vajdasági Szép Magyar Könyv versenyében több elismerést nyertek kiadványai (Koncz István összegyűjtött versei, Cs. Simon István Parlagmagány, Sirbik Attila eXoból Endoba, Verebes Ernő Előbb még örök és Csík Mónika Mákvihar c. kötete illetve Verebes György Alvó titánok c. albuma stb.) A zEtna külön sorozatban jelenteti meg a prózát (Vulkáni Helikon), a verset (Vulkánfíber), az értekező prózát (Altus3), a drámát (Kráterszín) és a műfordítást (Makropolisz). A zEtna az Ünnepi Könyvhét hivatalos listáján évente 3-10 új címszóval szerepel.

Az elektronikus és a hagyományos kiadói tevékenység mellett a zEtna harmadik fontos tevékenységi tere a műhely- és közönségtalálkozók szervezése. A kiadó az irodalom népszerűsítése érdekében egyebek között irodalmi találkozót is szervez, tizenkettedik éve a zEtna Irodalmi Fesztiválja címen, alkalmanként 30-50 vendéggel, a térség egyik hangúlyos ilyen jellegű rendezvényeként.

A zEtna 1999-ben a tekintélyes kiadói hagyománnyal rendelkező Dudás Gyula Múzeum- és Levétárbarátok Köre intézményes hátterét maga mögött tudva indult útjára. 2001 óta a non-profit zEtna Egyesület működteti. Székháza, fizetett alkalmazottja nincs.

Sajtó: FEKETE J. József, A tízéves zEtna portál és kiadó és Beszédes István, Bárka, 2010/1; Szabó Palócz Attila, Vulkán a kisváros alatt, int., Magyar Hírlap, 2010. január 30.; Pécsi Györgyi, Új centrum a Vajdaságban, int., Új Könyvpiac, 2010/június; Mészáros Anikó, Palackozott irodalom, int., Szeged, 2011. január–február; Tóth Lívia, A kulturális tér értékei, int., Hét Nap, 2011. április 6., Sinkovits Péter: A nyitottság tartós érvényű, int., Sikoly, 2011/2-4, Szabó Palóc Attila, Kitör a zEtna?, int., Magyar Hírlap, 2012. május 5.