Gyermán Tibor
Forma-17

Újvidék után a Szabadkai Képzőművészeti Találkozóban nyílt meg a Forma-17 elnevezésű biénnálé, amely magában foglalja az iparművészetet, a plakáttervezést, kerámiát, porcelánt, a belső építészetet, a reklámgrafikát, az ékszertervezését, a textilt, a plakáttervezést és a könyvmívességet.

Az iparművészet autonóm terület, amely elválaszthatatlan az ipari formatervezéstől az ipari művészettől. Ezért bevezetőben szeretnék szólni az ipari esztétikáról, amely közvetlen kötődik az ipari- és művészi alkotások formatervezéséhez, esztétikus kivitelezéséhez. Ugyanakkor önmagában egy formanyelven belüli technika ágazataiban foglalva a művészetszociológia, művészetelmélet és a társadalomigények szintézise. Másrészt hatni akar a befogadóra, a piacigényre és a szabványosítás alakulására. Az ipari formatervezésnél szem előtt tartja a funkcionális alapkövetelményeken túlmenően, formálni akarja az esztétikai igényt, annak kapcsolatában a forma- és a díszítőművészetet. A kiállításon minden esetben egyedi műalkotási értékekkel találkozunk. Ezek után felmerül a kérdés, hogy a látható műalkotások értékükből eredően, társadalmunk jövőbeni értékstruktúrájukban milyen szinten és milyen szerephez jussanak. Kell, hogy hassanak a termelés, a környezet esztétikai formálására, a befogadók szemléletére. Azonkívül eszmeileg is váljanak egyre meghatározóbbá. Az UPIDIV tagjainak céljuk az iparművészeti szempontokat gyakorlati értékűvé tenni.

De induljunk ki abból, hogy mi is az iparművészet. Voltaképpen egy magasabb művészi igénnyel megalkotott díszítő és művészi igényű alkotás. Kiterjed a textil, a fa, a fém, a kerámia, a porcelán, az üveg, a bútor, az ékszer, a plakátgrafika és a könyvmívesség területére. Önmagában alkalmazott művészet, ugyanakkor külön-külön is autonóm. Másrészt elválaszthatatlan az ipari formatervezéstől és a díszítőművészettől. Ágazatain belül és stílusában lehet különböző. Ezeken belül felismerhetjük az irányzati törekvéseket, abban mind mélyebb tartalmi, formai és stílusirányzat kereséseken. A kiállítók másik célja hatásfokozásra való törekvés, azon belül pedig igyekeznek kiemelni a tartalmi mondanivalót. A nézőben pedig érzelmi hatást kelteni. Másik irányelvük az eredetiség szellemi megragadása. A plakátokat illetően le kell szögezni, hogy az voltaképpen alkalmazott grafika, művészeti ág, amely elsősorban a koloritikával, az elemek kiemelésével, a betűk hangsúlyozásával emeli ki a mondanivalót. Alapvető célja pedig a figyelmet felkelteni. Ugyanezzel a céllal alkottak az ambalázsgrafikák. E területen kiemelt szerephez jutott a fotóművészet, a betűtervezés, olykor pedig a kombinált technika. A plakátoknál és a reklámgrafikáknál a legmagasabb szintű művészi és tartalmi kiemelésekkel találkozunk. A színfelületekhez hangsúlyozottan kötődik a betűforma, majd a színek.

A kiállított kerámiáknál kifejezésre jutott az eszmei absztrakció és a konstruktivizmus. Hangsúlyozottan jelen van a tartalmi sűrítés, az új kompozíciós formák keresése, a korszerűsítésre való törekvés. Textilesek és a keramikusok lenyűgöző alkotásokkal gazdagítják a tárlatot. A szabadkaiak büszkék Togyerás Dianára, akit aranyforma díjjal tüntettek ki. A bemutatott kerámiák díszítőművészeti jellegük mellett egy szinten érintik a kisplasztika szobrászatot, vagy éppen dombormű hatásúak, abban adva plasztikus és figurális megoldásokat. Mondhatjuk, hogy a Forma-17 kiállításán keresztül egy hazai avangárd irányzattal is megismerkedhettünk. Benne rejlik az új és új keresése, ami egy ponton már neofuturizmus, elősorban a jövőbe utalásából eredően. E magas művészi értékű, gazdag tartalmiságú tárlat, szerintem, egy nálunk "született" XXI. századi sajátos l'art pour - l'art, azaz, egy más értékrendet képviselő művészet a művészetért. Önmaga mélyében alapelvként is dominál. Benne cél a művészi formatervezés függetlenségének a manifesztálása. Az egyesület tagjai számára az iparművészet eszköz és cél, amelyen keresztül az eszmei mondanivalójukat a választott művész formanyelv eszközével, kolordússággal fejezik ki. Ha az ágazatok művészeti szemléletéből indulunk ki, felfedezhetjük a művészetpszichológiai intuíciókat, amitől vezérelve lépnek az alkotói folyamat útkeresősíkjára. Aztán ebbe ötvözik bele a konstruktivista futurizmust. Ez viszont már szemlélet és nézet. A textileseknél inkább a kivitelezésben jut kifejezésre az anyagszerűség, a díszítés, a koloritika. A szőtteseknél élesebb kontraposzttal ismerkedhetünk meg. Itt az anyagszerűség és a térkialakításban jut kifejezésre a művészi magalkotás.

A Forma-17 fennállásában mindegyik biennálén nyújtott egy magasabb szintű ábrázoló- és kifejező alkotásokat. E kiállítás láttán még inkább gondolkodhatunk európai mércékben. Találkozunk felfokozott művészi formáció- és deformáció formakiképzéssel, ahol a természetelvűség keretein túlléptek. De nem ritka eset a torzítás sem. Valamennyi művészeti ágazatban résztvevőknél jövőbe utaló szemléletek épülnek be, melyekkel hatni akarnak a XXI. század emberének a tudatára, benne formálva a valós műalkotások iránti igényt. Ez a kiállítás Szabadkán egy rendhagyó iparművészeti manifesztáció és esemény. Tanúskodik az emberi szellem alkotói kimeríthetetlenségéről, fantázia gazdagságáról.