Molnár Csikós László
Piacítás

Szófigyelő

A Kossuth Rádióban említették a közelmúltban a piacítás főnevet, amikor arról volt szó, hogy Oroszországot is le kell fedni áruval, szükség van a területén levő piacra. Nyilván a piacítás szó azt akarja jelenteni, hogy piaccá tesz valamit. Jelen esetben Oroszországot szeretnék piacítani, bevonni a kereskedelembe.

Kissé idétlen hangzásúnak tűnik a piacítás főnév, hiszen eddig a piacít ige sem járta. Piacít helyett élhetnénk a valószerűbbnek tűnő, de szintén használaton kívüli piacosít igével, ez azonban talán kevésbé lenne alkalmas a szóban forgó jelentés hordozására.

Az -ít képző rendszerint melléknévhez járul, olykor azonban főnévből is lehet vele igét alkotni: lapít ('lap alakúra formál, teljesen összenyom', illetve 'rejtőzik, lapul' a bizalmas beszédben), megszégyenít ('kijelentésével, magatartásával szégyenkezésre késztet valakit', ritkán 'szégyent hoz valakire', a választékos beszédben 'felülmúl valakit, valamit, túltesz rajta'), világít (elsősorban 'fényt bocsát ki', némi túlzással 'fénylik, fényesnek mutatkozik', továbbá 'valamit fényforrásul használ', 'sötétben fényforrással egy ideig világosságot ad', ritkán pedig 'világossá, érthetővé tesz valamit, rávilágít valamire'), telepít ('nagyobb csoportot intézményesen új állandó lakóhelyre költöztetve elhelyez', a mezőgazdasági és az erdészeti szaknyelvben 'gyümölcsöst, szőlőt, erdőt ültet ott vagy oda, ahol nem volt', a katonai szóhasználatban 'aknát lerak, elhelyez', a közgazdasági nyelvben 'létesítményt valahol vagy valahova elhelyez'), tulajdonít ('valamely dolog forrásául, okául tüntet fel vagy annak tekint valamit', illetve 'valaki vagy valami sajátjának, hozzá tartozónak, tőle eredőnek tüntet fel vagy tekint'), okít (tréfás közlésben 'oktat, tanít'), békít (valakit vagy valakiket kibékülésre igyekszik rábírni', a jogi nyelvben 'békéltet', ingerült ember vonatkozásában 'nyugtat'), körít (a konyha nyelvében 'húsételt körettel lát el', a régi irodalmi szóhasználatban 'valamit övez, körülvesz') stb.