A. Zs. Kerényi
Harry Potter és az Északi Torony titka

Mint sok más rajongó, fanatikus megszállott, s miegyéb elképzelhető és elképzelhetetlen, de egyértelműen, s mindkét esetben elképesztő szerzet, valószínűleg A. Zs. Kerényi is egyike lehet azoknak, akik csak nagyon nehezen tudták/tudtuk kivárni, hogy J. K. Rowling, a Harry Potter-sorozat szerzője elkészüljön a kis varázslótanonc történetének ötödik részével. A hírek szerint kitette már a pontot az ötödik kötet végére, most már csak a kiadó időzítését kell megvárnunk, s falhatjuk az újabb epizód oldalait. Nagykanállal. Kétpofára. Aki viszont nagyon türelmetlen, s idegvégződései nem hagyják nyugodni, a magad uram, ha szolgád nincs elvét követve találhat magának elfoglaltságot: megírja a történet várva várt folytatását - a saját elképzelései alapján. Ezzel valószínűleg nagyon komoly szerzői jogi problémák lehetnek, ugyanis a Harry Potter-sorozat szereplőinek nevei szigorúan védettek, felhasználásuk a szerzők engedélye nélkül a legnagyobb jóindulatról árulkodó megközelítés esetén is tilos. Az internet azonban nagyon jó segítőtárs tud lenni ilyen esetekben: a türelmetlen rajongó megírja a maga változatát, felteszi a világhálóra, bárki megtalálhatja és elolvashatja, azonban a tiltott gyümölcsöt zabáló szerzőnek senki sem bukkanhat a nyomára. Egyik munkatársunk megtalálta az interneten ezt az illegális Harry Potter-változatot, amelynek szerzője, A. Zs. Kerényi nem tudta megvárni, hogy Rowling néni elkészüljön a maga legális változatával. Miközben az ötödik részt vártuk, mi is ezt olvasgattuk. S hogy milyenek a benyomásaink? Alapvetően rosszak, hiszen a szöveget olvasva egyértelmű, hogy Kerényi távolról sem olyan kiváló szerző, mint Rowling, valamilyen módon mégis szimpatikus, hiszen az őszinte rajongás sugárzik belőle minden ügyetlensége ellenére is. Kommentálni sem akarjuk, viszony engedjétek meg, hogy megmutassuk nektek belőle az első illegális fejezetet. Véleményét pedig mindenki alkossa meg magának... (szpray)

A születésnap

Harry közönséges fiúnak látszik, de mégis olyan képességekkel rendelkezik, amivel nem sokan dicsekedhetnek. De "otthonában", Dursley-éknél nem beszél, nem beszélhet varázslatos hajlamáról. Pedig lenne mit mesélnie, de Petunia néni, Vernon bácsi és

unokaöccse, a kövér, malacszemű, göndör hajú Dudley inkább a vesztének örülnének, mintsem hőstetteit hallgatnák.

Így hát Harry nem is próbálkozott, mert tudta, ha varázsol, visszamehet a lépcső alatti gardróbba, s őt még a Roxfortból is kicsapják. Inkább összeszorította a fogát, ha a szüleiről esett szó, hisz Dursley-ék már kiskorában is azt állították, hogy Harry a homlokán lévő villám alakú sebhelyet egy autóbalesetben szerezte, amelyben a szülei meghaltak. Pedig ez nagy hazugság, s az igazságra csak öt évvel ezelőtt derült fény, amikor Hagridtól, a Roxfort vadőrétől Harry megtudta, hogy felvételt nyert a varázslóképző iskolába. S arra is akkor döbbent rá, hogy Voldemort nagyúr ölte meg a szüleit, akik az ő életéért áldozták fel magukat. Ezután a sötét oldal nagyura őt is célba vette, de az átok, amivel annyi ember életét oltották már ki, visszaszállt a varázslóra, s az majdnem elvesztette az életét. De végül csak a testét vesztette el, a lelke megmaradt, s csakis arra várt, hogy a halálfalók visszatérjenek hozzá, és újra megerősödjön. Ez történt az előző tanévben, ám ami nem sikerült neki tizenöt évvel ezelőtt, az tavaly sem jött össze, így Harry életben maradt, Voldemort azonban erősebb lett, mint valaha.

Most Harry az ágyán feküdt, s a kalitkában pihenő Hedviget bámulta ábrándozva. Talán arra várt, hogy egyszercsak elmegy, s négy levéllel tér vissza, amit barátaitól, Hermionétól és Rontól, keresztapjától, Sirius Blacktől és a Roxfort igazgatójától, Dumbledore-tól kap. De a nagy hóbagoly meg se moccant, s az ablakon se kopogtatott Pulipinty, Ronald Weasley pici baglya. Így Harry csak feküdt, s bámult a nagy semmibe, majd egyszercsak elnyomta az álom.

Következő reggel Harry kócos lobonccal elindult lefelé a lépcsőn, majd a konyha felé vette az irányt. Hústorony méretű unokaöccse már ott ült, a tévét nézte, már vagy a hatodik szendvicse végét tömte a szájába, s ügyet sem vetett a belépő Harryre. Vernon bácsi mondott a bajsza alatt egy inkább morgásra hasonlító "jó reggelt"-et, Petunia néni pedig elhúzta a száját. Harry egy pillantást vetett a televízió képernyőjére (amiben éppen a Superman ment), majd leült unokaöccse és nagybátyja közé, s nekilátott saját teljes napi ételporciójának, ami egy szelet vajas kenyérből és egy kis pohár teából állt. Dudley már rég felhagyott a fogyókúrával, s mindent, amit a hűtőszekrényben talált, megevett, és már Petunia néni sem erőltette a diétát az ő édes Dudli-mudlijának.

A reggeli után Harry elindult a szobájába, s üres kalitkát talált az íróasztalán. Hedvig vagy vadászni ment, vagy egy küldetést hajt végre. Harry reménykedett, hogy baglya levélért indult, és nem három egérrel a csőrében tér majd vissza. Leült az ágyára, s gondolkodott, hogy barátai mit csinálhatnak most. Egyszercsak eszébe jutott, hogy a McGalagony professzor által feladott házidolgozatot, amit a híres varázslók legjobb átváltoztatófőzeteiről kell írni, még nem csinálta meg. Így leült asztalához, és lapozgatni kezdte a Bűbájos bájitalok - bájos főzeteket, s belemerült a munkába. Mikor úgy érezte, hogy készen van a dolgozattal, összecsavarta a pergament, s épp elrakni készült a meglazult padlódeszka alá, amikor kopogtattak az ablakon.

Odaszaladt és csodálkozva látta, hogy egy csomó bagoly röppent be a szobájába. A legkisebbet megismerte, Pulipinty volt az, Ron apró állata, egy rozsdabarna példányt is látott már a Roxfort bagolyházában, és ott volt Hedvig is a madarak között egy borítékkal a lábán. A másik két baglyot Harry nem ismerte. Miután minden levelet és csomagot levett a jövevények lábáról, azok a szoba különböző pontjaira telepedtek, és úgy néztek Harryre, mintha még nem láttak volna emberi lényt.

Harry végignézett a baglyokon, majd a levelekre pillantott.

- Válaszra vártok? - kérdezte Harry a látogatókat fürkészve. A válasz szóra huhogás töltötte be az eddig csendes szobát. Harry Hedvig kalitkájából kivett egy maroknyi eledelt. - Egyetek - mondta -, biztos fáradtak vagytok!

Miután ellátta a baglyokat, nekiállt kibontani a leveleket, csomagokat. Hedvig egy kusza betűkkel címzett borítékot hozott, amit Hagrid, az iskola vadőre küldött. Harry kibontotta s olvasni kezdte.

Kedves Harry!

Boldog 15. születésnapot kívánok!

Szeptemberben találkozunk.

Üdv.: Hagrid

Harry most döbbent csak rá, hogy már csak öt óra, és tizenöt éves lesz. Gyorsan kibontotta Ron levelét is.

Szia, Harry!

Nagyon boldog szülinapot kívánunk neked! Csomagot nem mertem Pulira bízni, ezért, majd ha jössz, megkapod az ajándékodat. Anyu mellékelt kártyáját add át Dursley-éknek. Ezen van, hogy mikor megyünk érted.

Harry elővette a borítékból a kártyát. Ez állt rajta:

Kedves Dursley úr, Dursley asszony és Dudley!

Amikor megkapják ezt a levelet, augusztus elseje lesz. Mi harmadikán megyünk oda Harryért.

Köszönöm: Molly Weasley

Harry ismét Ron levelét vette a kezébe.

Nagyon hiányzol. Hermione augusztus 28-án jön ide, és együtt megyünk az Abszol útra. Tarts ki még egy kicsit!

Üdv.: Ron, Fred, George, Percy, Ginny, Bill, Charlie, Arthur Weasley és Molly Weasley

Harry repesett az örömtől, hogy már csak két napot kell nagybátyja, nagynénje és unokaöccse mellett töltenie. Legszívesebben azonnal lerohant volna a kártyával Vernon bácsihoz, de előbb meg akarta nézni a többi levelet is. Egy különösen nagy bagoly egy csomagot hozott, méghozzá Hermione Grangertől. Harry arra számított, hogy könyvet kap Hermione-tól. Nem is tévedett. Egy karcsú, bőrkötéses, aranyfeliratos könyv csúszott ki a csomagból és egy levél. Azt nézte meg először.

Boldog születésnapot, Harry!

Te is jössz Ronékhoz? Ha nem, akkor a Roxfort Expresszen találkozunk!

További jó szünidőt:

Hermione Granger

Ui.: Most Bulgáriából írok. Majd mesélek!

Harry a könyvre nézett, majd megfogta, és a címét hangosan felolvasta: - A világ leghíresebb fogói. Ez volt a címe.

- Soha nem gondoltam volna, Hermione! - kiáltotta örömében Harry.

Óvatosan letette a könyvet. Most a vörhenyes tollú bagoly következett. Egy roxforti pecséttel ellátott borítékot hozott. Az utolsó levelet egy ismeretlen bagolytól vette el Harry. Ez keresztapjától, Sirius Blacktől érkezett. A fiú sietősen kinyitotta a borítékot.

Boldog szülinapot, Harry!

Egyelőre jól vagyok. Remélem, veled is jól bánnak. Csikócsőr egy kicsit megfázott. Ha találkozol a vadőr barátoddal, kérdezd meg, hogyan kell ápolni!

Szia: Szipák

A baglyok mocorogni kezdtek. Harry észrevette, hogy időközben besötétedett. Kiengedte az ablakon a roxforti baglyot és azt, amit Hermione küldött, a másik hármat betette Hedvig mellé a kalitkába, és lefeküdt.