Fülöp Gábor
Vándorló szülőföld

Úgy tűnik,

én mindig mozdulatlan vagyok

és mégis állandóan máshol

találom magam (találomra?).

Talán csak a talaj, a hely

vándorol alólam.

Talán csak az lehet,

hogy a Föld forog

és én gravitációmentesen

lebegek néhány centire fölötte,

aztán, amikor leteszem a lábam,

már máshol vagyok.

Más faluban, más városban, más országban,

más földrészen néha.

Földrészegülten állok ott,

ahová éppen léptem,

mint madárszar,

mely lepotyogott.

Lakásom, állásom, szülőföldem is

változik olykor,

attól függően, hová és mikor

lépek le.

(Eppur si muove!)

Csupán a családom lépked

így lebegve velem.

(Számukra jégverem ez a lebegés.)

Csak egyszer félre ne lépjek,

ne forogjon egyszer

visszafelé a Föld,

mert ha őket elveszítem

eltünök önmagam is.

Nem lebegek tovább,

hanem bolyonghatok fázósan

e kis

földgolyó-pázsiton.