Művelődési életünk legjelentősebb kiadványa

(Hungarológiai Közlemények. A Magyar Tanszék folyóirata, 2002. XXXIV. évf. 3. szám)

A Magyar Szó 1961. december 3-a óta tartalmazza a Kilátó című irodalmi mellékletet, amely, Gerold László, az újvidéki Magyar Tanszék folyóiratának főszerkesztője szerint "irodalmunk, sőt, nyugodtan mondhatjuk, hogy művelődési életünk egyik legjelentősebb, ha nem éppen a legjelentősebb kiadványa.(...) Négy évtized művelődési, irodalmi, tudományos életét - gondolkodástörténetünket dokumentálja az újság már-már társlapjának is tekinthető Kilátó, amelynek repertóriumával mindeddig nem rendelkeztünk (...) Ezért vállalta folyóiratunk a Kilátó repertóriumának elkészítését és közzétételét." A bevezetőből az is kiderül, a Kilátó műfajok és szerzők szerinti rovattára, melyet Csanyiga Mónika, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék hallgatója állított össze, mintegy 12 ezer tételt tartalmaz, így a tetemes tételszám miatt a repertórium közlésére több számban kerül sor. Elsőre a háromezernél több tételből álló szépirodalmi anyag adatait közli a folyóirat, ezt majd a tanulmányok és kritikák, a művelődési publicisztika gyűjtőcím alá sorolt cikkek jegyzéke követi.

Emellett Csáky S. Piroska arról ír, mi lehetett az oka annak, hogy az egyesek által írófejedelemnek minősített Herczeg Ferenc, aki verseci származású volt ugyan, de Magyarországon fejtette ki alkotói tevékenységét, nálunk sokkal kisebb szerepet játszott, mint ahogyan azt sokan vélik.

"A népi növénynévadásnak sajátos vonásai vannak, a névadás motivációjának kiderítése azonban nem egyszerű feladat, a kutatásba sokszor a tudományok egész sorát kell bevonni, mert olykor néprajzi, gyógyszerészeti, orvostudományi ismeretek igazíthatják el a kutatót. Ugyanakkor jól kell ismerni a növények morfológiai tulajdonságait is, mert sokszor ezek is motiválják a névadást. Például az elnevezés alapja lehet a növény színe, íze, szaga, levelének, virágjának alakja stb. A névadás indítékának meghatározásakor ki kell deríteni azt is, hogy milyen szerepe volt a növénynek abban a korban, amikor a név keletkezett. A növénynevek feltárásakor tehát óvatosaknak kell lennünk, ha nincsenek megnyugtató adataink a keletkezés indítékáról. Sok növénynevünk eredete biztosan kideríthető, de a jelen pillanatban erre nem vállalkoztam. A további kutatásokra vár, hogy magyarázatot adjanak arra, miért nevezik például száldicsnek a madárcseresznyét, kosznak és rihnek a közönséges arankát, présgyökérnek a kerti búzavirágot, miért szelence a közönséges orgona neve stb." - írja Láncz Irén a bácskai és bánáti népi növénynevek alaktani és szemantikai sajátosságait ismertető tanulmányában.

ps