- Jódal Kálmán
Hölgyválasz
- (rövidhangjáték)
-
- SZEREPLŐK:
- X
- KURT
- LÁNY
- LÁNY
- LÁNY
-
- NŐ
- (Kávéház, a szokásos zajokkal)
- Szia Kurt, te kéjsóvár remetelény.
- KURT Csípem a humorodat.
- (rövid szünet)
- KURT Ma este nagyon magad alatt vagy, nem?
- X Mondjuk rá. A pszichiáterem szerint személyiségzavartól szenvedek. De hát azért fizetem, hogy valaki meghallgasson.
- (rövid szünet)
- X Na adj egy dupla whyskit!
- KURT Oké. Tessék.
- X Mondd, Jutka már jelentkezett ? Mondta, hogy mikor jön?
- KURT Igen. Ma egyáltalán nem jön. Műsorvezető az éjszakai programban.
- X Baszd meg, megölöm. Kiszedem a petefészkét a száján keresztül.
- (rövid szünet)
- X Úgy érzem, egyszerűen nem bírom ki a mai estét egyedül.
- KURT Sajnálom.
- X Van néhány tablettád?
- KURT Nem ajánlom. Legalábbis nem ma.
- X Ugyan, tisztára zombi vagyok. Add csak ide!
- KURT Ahogy akarod.
- (távolról női vihogás)
- X Kik ezek a taknyos ringyók ott a sarokban?
- KURT Na, ebben igazad van. Robotkurvák. Nem ajánlom, hogy kikezdj velük. SÉletveszélyesek is tudnak lenni.
- X Szarok rá.
- (zene, léptek, a női kacagás hangosabban)
- X Mi a jó nyavalyának vagytok, he? S Hiszen igazi kurvákból is bőven van, sőt. Egy vacsora az indonéz étteremben, meg egy kis furikázás a BMW-mel, és szinte minden húsz év körüli nőt le lehet venni a lábáról.
- I. LÁNY Mi pszichológus robotkurvák vagyunk. Speciális célból lettünk konstruálva.
- II. LÁNY Amint látom, zűrben vagy. Mi ezen is tudunk segíteni.
- III. LÁNY Gyere velünk és minden rendben lesz.
- X Oké.
- (echóban)
- X Amikor kiléptünk a caféból, hirtelen összecsomósodott körülöttem a magány. Csak sétálunk, át a hídon az erdő felé, s és én apró mikrocsipeket látok futkározni a látóteremben. Neonangyalok, tündérboszorkányok, hártyavékony, képlékeny létforma. Előre vagy hátra, kifelé vagy befelé, tökmindegy.
- (erdőzaj; lombsusogás, stb.)
- I. LÁNY Itt vagyunk.
- X Valóban?
- II. LÁNY Kuss!
- III. LÁNY Látod ezt a Haechler- Koch hatlövetűt?
- I. LÁNY Vagy ezt az orvosi szikét?
- II. LÁNY Elő a pénzzel, mert úgy összevagdossuk zsilettel az arcodat, hogy még az édes jó anyukád sem fog rád ismerni!
- X Mi ez? Valami vicc? Megőrültetek?
- III. LÁNY Kötözzétek meg!
- II-LÁNY Tudom, mi kell az ilyeneknek: pofozkodás, aranyzuhany, bilincs.
- X Na, ebből elég! Betegek vagytok?
- (tompa ütés zaja)
- III. LÁNY (halkan) Elájult?
- I. LÁNY Azt hiszem. Majd magához tér.
- II. LÁNY Na gyorsan kötözzük meg, aztán neki a melónak.
- III. LÁNY És ha AIDS-e van?
- LÁNY Tán csak nincs.
- (lihegés, csapkodás, zaj, jajgatás, sikolyok)
- II.LÁNY Alig van valami a pénztárcájában. De azért jó nagy lomposa van.
- III. LÁNY Ez van.
- I. LÁNY Na most szépen húzzuk el a csíkot.
- (rövid szünet)
- X Majd szétrobban a fejem. Azt hiszem, ez nem én vagyok, hanem a hasonmásom. Esetleg az asztráltestem. Ki tudja? A pénztárcám mindenesetre eltűnt.
- (kávéházi zajok)
- NŐ Szia Kurt. Jutka vagyok. Hol a pasasom?
- KURT Fogalmam sincs. De hogy rossz társaságban van, az biztos.
- (az erdő zajai)
- X (echóban) Abban hiszek, amiben akarok, nem? . Most pedig visszamegyek a kávézóba. Itt már halálosan unalmas.
- (kávéházi zajok)
- KURT Na, itt van a szívszerelmed. Úgy látom, jó alaposan meg van tépázva.
- NŐ Mi történt veled , drágám? Bántott valaki? Ki bántott?
- X Ugyan, hagyjuk, semmiség az egész.
- NŐ De hiszen vérzel, és merő sár, lucsok a ruhád.
- (rövid szünet)
- NŐ De te akkor is az én pasim vagy. Szeretem azt a csapzott hajú koponyádat, stb.
- X Olyan furcsa, hogy itt vagy. Olyan furcsa, hogy itt vagyok. Mintha nem is léteznénk. Milyen furcsa. (ellágyulva) Egyetlenem.
- (Lejelentő zene)
