Lennert Tímea
Még egy nap

  

Színtelen titok vagyok,

kevés a munkához,

kevés a tárgyakhoz.

Te hova sorolsz?

Kis tündér?

Piszkavas a tűz alatt?

Nem igaz,

a tél

a tükörbe néző hófehér színész

megjátszott szüzességével szükségem van rád,

tárgyaim vannak, társam nincs,

erőlködöm,

minden elszíneződött este várok,

van valami a másnapokon és a testünkön kívül?

Sovány éjszaka próbálgatom kisírni magam:

bőgő, picsogó hold-manó...

Nem érdekel, forrjon fel a tej,

s múljon el még egy nap.

 

 

Ünnep

 

Megváltott világ,

összetaposott nyuszitojás

gyerek szájában a kalács.

Krisztus sebe,

kegyelem kenyere,

a valóság tenyérbe mászó szöge.

A szeretet csontot érő ereje:

a kereszt jele...

 

 

Ihlet

 

Nem versből a kenyér,

a kenyérből a vers,

de eladnám, ha  nem volna kenyerem:

Isten simogatása a perceken:

nem menekülök,

siklik a csend:

szabadság a falak között.