Mezei Gábor
Küzdelem a magyar nyelvért

"A nyelv ma néktek végső menedéktek..." címmel rendhagyó kötetet jelentetett meg Budapesten az Anyanyelvápolók Szövetsége. Maga a kötet címe tükrözi leghitelesebben a szerkesztés koncepcióját, amely Reményik Sándor Az ige című verséből vett idézet. Metaforikusan megjeleníti ez az egyetlen sor a féltést, a törekvést is, hogy együtt kell gondolkodni a nyelv tisztaságának megőrzésén. Egymás mellett szerepelnek mai szépirodalmi alkotások, tanulmányok, elemzések és beszámolók, közös vonásuk, hogy valamiképpen valamennyi az anyanyelv éppen időszerű kérdéseihez kapcsolódik. Itt olvashatjuk Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Magyari Lajos, Lakatos Demeter, Ács Károly, Szűgyi Zoltán, Kontra Ferenc, Bence Lajos, Gál Sándor, Vári Fábián László, Szabó Ferenc és Kibédi Varga Áron verseit. Közös vonásuk, hogy tematikájukban megjelennek regióik sorskérdései, stílusukban pedig a nyelvi jellegzetességek is.

Az anyanyelvápolók szövetsége és a Szent László Akadémia az előző évezred utolsó évében szabadegyetemi programot hirdetett meg Küzdelem a magyar nyelvért a három régióban címmel. Az összejöveteleken a Kárpát-medencei kisebbségi magyarság, az anyaország és a nyugat-európai szórvány anyanyelvi állapotát s az egyes tájainkon zajló folyamatokat vette számba, jeles - főként határon túli - előadók segítségével. Kötetünk ezen, a magyar-magyar kapcsolatokat magától értetődően értéknek tekintő előadássorozat anyagának írásos dokumentuma - tudjuk meg Székely András Bertalan utószavából.

Ágoston Mihály tanulmányának címe: Elemző gondolatok a határon túli magyarság nemzeti megmaradásáról. Ebből idézünk egy tanulságos, gondolatébresztő, ma különösképpen aktuális bekezdést: "A töprengőn fejtegető gondolatsort pedig azzal zárom, hogy bombázó NATO-gépekkel és tankokkal nem védhetjük meg anyanyelvünket, sem népünket, még ideát sem. Ahhoz ugyanis, hogy ügyünknek megnyerjük a szomszéd államok demokratikus gondolkodóit, mindenekelőtt az ő bizalmukra lesz, vagy lenne, vagy lett volna szükségünk. A bizalmat viszont nem lehet megváltani kisebbrendűséggel vagy fölényes követeléssel, hanem csak szavaink és magatartásunk tartós hitelével."

Péntek János A magyar nyelv helyzete Erdélyben című tanulmányában olvashatjuk: "1990 után jelentős mértékben megnövekedett, területileg és választékban kiterjedt a tömegkommunikáció; főképpen a műholdas televízió és a rádió hatása. Korábban például a Székelyföld keleti peremén, Háromszéken két rádióadást lehetett hallgatni, az egyik az Újvidéki Rádió volt, a másik a Szabad Európa."

Kovács Andor a nyugat-európai magyarság nyelvi állapotát vizsgálva svédországi evangélikus lelkész barátjának leveléből idéz: "Az idősebb generáció egyetlen érintkezési nyelve a magyar maradt. Többeket látogattam a kórházi elfekvő betegek osztályán vagy öregotthonban, ahol csaknem analfabéták módján, környezetüktől izoláltan vegetálnak. Gyermekeik törve, nehezen, unokáik közül legtöbb nem beszél és keveset ért magyarul."

Végül a Csángóföldről szóló kerekasztal-beszélgetésre hívjuk fel a figyelmet. Fodor Katalin mondja: "Amikor a csángó nyelvjárásról, a csángók beszédéről esik szó, sokszor felvetődik az a probléma, hogy ez most egy külön nyelv, vagy pedig a magyar nyelv változata? A magyar nyelvben a különböző nyelvjárások között nincs olyan nagy különbség, mint például az olasz vagy a német nyelvterületen, ezért - mivel egyetlen ilyen nyelvjárásunk van, ahol a köznyelvhez, illetve a magyarországi nyelvváltozatokhoz képest nagy eltérések tapasztalhatók -, vannak, akik úgy érzékelik, hogy tulajdonképpen külön nyelv. Nem! Szó sincs róla, hogy külön nyelv lenne, hanem a magyar nyelv olyan változata, amely a nyelvünk sok évszázaddal ezelőtti sajátosságaiból sokat megőrzött."