Valkay Zoltán
Nap felé forduló házak

Hommage á: Pap Gábor, Makra Sándor, Magyar Adorján, Molnár V. László és Somlósi Lajos.

"Az épületek is a Föld és a Nap gyermekei." (Frank Lloyd Wright)

Tudva azt, hogy a Nap szimbolikusan és valóságosan is az életnek, a teremtő erőnek a megfelelője, most úgy szeretnék beszélni a népi építészetről, mint az élő építészetről. Ezért is adtam előadásomnak ezt a címet, mely valójában az élet felé forduló házakról szól. Az mindenesetre világos számunkra, hogy a hagyományos parasztház felépítésében lényegében öko-ház. Része a természetnek, mert a természet anyagai (föld, fa, szalma, kender, nád) nyernek megfogalmazást benne, melyek a felhasználás után békén vissza is térnek a természet kebelébe, annak körforgásába. Mai szóval mondva kozmikus harmóniában maradnak. Akkor, amikor egyre kevesebb emlékünk marad arról, hogy mit is "tud" a parasztház, próbáljunk meg pár szót ejteni arról, miféle, mifajta tanulságokkal szolgálhatna egy szebb, a meg-megújuló természettel teljesebb egységet képező építészet kialakításában. Mert a napnál világosabb, hogy ezer és ezer éves bölcsessége nélkül nincs, és nem is lehet megújulás.

A tudat, hogy az EMBER-HÁZ-MINDENSÉG hármas analóg, és közéjük egyenlőségjel tehető, biztosítja számunkra a "valamiben levés élményét", mivel a "része lenni" felold az ezzel szemben szajkózott XX. századi kozmikus magány érzésétől. A párhuzam a Világegyetem FELSŐ, KÖZÉPSŐ és ALSÓ világa és az ember TUDATFELETTI, TUDATOS, illetve TUDATALATTI lénye között fel- és meglelhető a házat alkotó TETŐ-LAKÓTÉR-PINCE hármasságában is. Az ember és a ház szellemi felépítettségének hasonlóságát, tkp. vertikalitását szépen kimutatta Gaston Bachelard is, de nekünk, magyaroknak inkább a magyar parasztház hármas rendszere a testre szabott és adott. Így, eszerint a tető háromszöge kapcsolatba hozható az éggel, ami megfelel a szellemi, illetve tudatfeletti szféráknak. Ezzel szemben a ház földszintje a lélekszintet képviseli, és az élet, illetve tudat terepe. Amíg a padlásra fel megyünk, addig a földszinten horizontálisan (vízszintesen) az élet kívánalmai szerint ide-oda közlekedünk. Az eddig nem említett pince síkja magától értetődően a tudatalatti síkja: a halál és testiség síkja. Ezért a pincébe, akár egy barlangba, leereszkedünk. Ez pszichológiai értelemben mindent megmagyaráz. Az ember felépítésének hármassága a ház hármas felépítésében tehát szépen megjelenik és leolvasható (lásd az ábrát).

A manapság mind népszerűbb "ökologikus, harmonikus vagy geomantikus építészet" bölcsességének megfelelő tapasztalatot a parasztház ősi organizáló bölcsességét tükröző ANYAG, MÉRETEZÉS, SZERKEZET és SZIMBÓLUMOK kereteiben vizsgáljuk meg:

1. ANYAG: Az új-régi építészet építőanyagai organikusak: agyag, vályog, mész, fa, nád, szalma, kender, üveg végső esetben tégla vagy kerámia. Ha anyagot mondok, akkor nemcsak szubsztanciára gondolok, hanem szellemi jelenlétre. Az automatikus klímát biztosító agyag ugyanis intelligens. A már többször emlegetett analógiasorban, az EMBER-HÁZ kapcsolatban az (agyag)háznak és az (agyag)embernek, mivel egyek, kozmikus rezgésszáma azonos. Az agyagból épített ház tehát élő, és nem holt anyag. Ezáltal is ekvivalens a Nappal. Geomantikus értelemben a kozmo-tellurikus arány megegyezik, azaz a bent és a kint között nincs különbség. Mondani sem kell, hogy ez annyit jelent, "mintha a háznak nem is lenne fala", amely ugyanakkor minden információt elnyel. A ház tehát "ázik" az áldó kozmikus sugárzásban, ugyanakkor kizárja az ártó hatásokat. Ez nem semmi. És ehhez csak egy agyagfalat, egy famennyezetet és egy nádtetőt kell építeni. Ez nem más, mint a természet bölcsessége: ez örök HAGYOMÁNY. Ehhez lehet mindig újfent visszanyúlni.

2. MÉRETEZÉS: A régi parasztházakat a közösségi kánon magától értetődő aranymetszésének alkalmazása mellett antropomorf méretek szerint méretezték. Így az épület méreteiben az emberi testrészek, mint a hüvelyk, a láb, a könyök, az öl jelentek meg. Jelenkorunkban ezt a "behangolást" a hely könyökével és a térharmóniák matematikai, illetve zenei aránypárjainak kiszámításával érik el a "geomantikus építészet" gyakorlói. A lényeg az, hogy az így méretezett épületekből kellemes, védő-óvó jelleg és hangulat tükröződik vissza. Az előbb említett aranymetszetet ugyanakkor csak kertes házaknál ajánlatos beépíteni. A méretezés vázolt antropomorfika mellett a természetes viszonyok alapos ismeretéből is fakadhat. Említsük csak meg pl. a nyári és téli benapozás által meghatározott tornácmélységet vagy a házak egymás közötti távolságát.

3. SZERKEZET ÉS ÉPÍTÉS: Előrebocsátható, hogy a házépítés mágikus cselekedet. Ebben a cselekedetben aktív viszony van az építő és környezete, illetve az építő és az épített, azaz épített és környezete között. A saját kéz által vagy móvában-kalákában épített házba beépített szeretetenergia kihat a lakótér minőségére. Ez egy fontos és elengedhetetlen tényező. A házszerkesztést a telek Hartmann- és vízér hálózatának felfedésével kezdjük. Mivel a földfalú házakba a tellurikus erők nem hatnak, a következő lépés a hely kapujának és tűzpontjának meghatározása. A tűzpontból bontjuk azután ki a házat. Így épített az amerikai szerves építész Frank Lloyd Wright és a magyar Kós Károly is. A vízfolyások metszőpontja lesz a kút legkedvezőbb helye. Ha alázatosak voltunk építőcselekedetünkben, a hely kapuja és háromszoros védőöve magától leképződik. Ezen utóbbin helyezkednek el példának okáért a székely kapuk (nálunk a bálványos kapuk). Ebből már könnyen érthető, hogy hosszabb távollét után hazatérve őseink miért is köszöntötték házukat a "Dicsértessék az Úr Jézus Krisztus, megérkeztünk" mondattal.

4. SZIMBÓLUMOK: A szimbólumokkal elérkeztünk oda, amiről Tisza menti "napsugaras oromzatú" házaink is mesélnek. A Nap dicséretét és köszöntését szolgáló Nap-kép a tető által meghatározott égháromszögbe helyeződik: a Ház-arcon megjelenik a harmadik szem. a világosság, az élet-lét. Azt, hogy a magyar parasztház szakrális, mivel elemi templomnak felel meg, azt többször bizonyított tényként vesszük. Ennek az előadásnak most nem célja a ház szimbolikus részeinek részletes magyarázata, ezért említsük meg csak a kemencét mint tűzszentélyt, a konyhát mint templomszentélyt, a Boldogasszony oszlopát mint égig érő fát stb. A ház HOMLOKZATÁNAK antropomorfizmusából pedig könnyűszerrel kiolvashatók az "építés magyar szavai", melynek legszebb bizonyítéka Makovecz Imre magyar szerves építészete. Az általa alkalmazott épületszerkezetek emberi vagy állati testrészekhez rokonítható elemeinek legismertebbjei közé sorolható: a láb(azat), a talp(gerenda), a (kapu)bálvány=sas, az (ajtó/ablak)szárny, a szemöldök(fa), az (ablak)szem, a homlok(zat), a koszorú(gerenda), a könyök(fa), a (ház)üstök, a (tető)konty, a (tető)taréj, a boldogasszony(oszlop). A ház ugyanakkor a kozmosz felépítését tükrözi (lásd pl. a gyimesi csángók építészetét). A mindenség rendjét. Elég csak átvizsgálnunk, pl. a Nap-szimbólumokat. azok tempo-spaciális üzeneteit.

(A Zentai Városi Múzeumban 2003. április 1-jén, a Bárka-estek keretében megtartott előadás szerkesztett változata)