Kovács Karolina

Gyertyafény és hamburger

 

"Ez a mi világunk!"

Reklámszöveg.

Fogyasztható,

beépíthető,

eldobható. Sej!

Téglafalra hányt

borsó gőzölög,

frissen mosott

fejek hajszáradnak

a sztrádán felvehető

stopposok ígérnek

mélyreható próféciát.

A hamburger

győzedelmeskedett.

Akkor hát Hambi,

a tíz éve rothadó

húsnak jó alibi,

hogy tudatlan disznótól

származik?

Kegyelmet neki?

Részesedést?

Igaz, csak a családod

felét nyírta ki,

munkanélküli a maradék.

Szépen, demokratikusan

daráld be, és

sötét zacskókba

mérd szét!

 

Odafelé

 

Ma már a harang

is csak úgy szól,

hogy giling-galand.

Amióta a szivarozó

kántor briliánsgyűrűs

kezével legyintett,

hiszek.

A hamisított

buszjegyben,

a sorbanállásban

a mindennapiban,

a korgásban, a

gyomorbéliben,

és a kenyérbéliben

elrejtett

üvegszemcsékben

villant fel újra, hogy

érdemes.

Amikor ökölbe szorult

szíved letekint, a

küszöbön várakozó,

négyéves, masnis

mosolyra.

 

A csatorna

 

Szenzációs hírek, akciós

áron!

Meglátogat Hun Peng,

három földreng,

a gyászmenetben

rajongók verekszenek,

Koreában kötelezően

integetnek.

Kétnapos csibe repülése,

Loch Ness-fitness

csoda időjárásjelentése.

Szavazz és légy barna!

A sztár mutatja az

újdonságot, hat után meg

Rosalinda hozza el a

boldogságot.

Hétkor médium és

szellemtemető,

az énekes műsorában

nyulat nyal a

műsorvezető.

Bezárod ajtód, kapud

és a kék nyuszi a

vécépapírról mosolyogja,

hogy ez veri gúd.

Ez a rím már sok és

rossz, de a fiad matricát

gyűjt majd naphossz.

 

Úgy szeretnélek

 

Ahogy a viasz lassan,

felhalmozódva legördül

a merev törzsön,

vagy vörösen beizzik a

kályha rudacskája, majd

percegve (elképzeled,

hogy rángatózva)

elalszik,

esetleg egy csordultig telt

pohár képe, amikor a

duzzadás gátat szab

magának,

meg amikor akaratlanul,

szájszélen, puhán

kicsordul a nyál.

 

Az élet nagy kérdései latinizmusokban

 

Milyen mélyre tudod

levinni hangod,

ha tettetett orgazmusod

hangján hallod?

A nők negyven

százaléka félfrigid.

Nem mindegy, hogy

csak kívül, vagy bévül

is kergetőznek

idegszálaid kapcsai.

Szét-szana, intettél rá,

fázás helyett, azt mondták,

inkább rendezd

kontextusod,

ritmusod szintézise

enyhítse hipomániád,

periodikus hisztériád.

Ne spekulálj!

Ne pesztráld tabuid

prűd perverzióját!

Lópikulát!

Legyintesz most rá,

jöttél egy reggelen

felhúzott redőnyök

vigyázzállásánál,

hisz a megoldás

kézzel fogható.

S azóta, hogy

volt merszed,

nyitott szemekkel élvezed.

 

Emlék-ül

 

Úgy állt ott az ajtóban

mint egy szentkép,

szégyenlősen forgatva

glóriáját rögös kezeiben.

A szobát betöltötte

a vasárnapi kalácsszag

és jóindulat.

Míg kőgalambként

rátelepszem a

márványlapra,

emlékezem:

Az idő felöltöztetett

jégfehérbe,

a vászonlepelbe takart

tivornyázó sereg-

középbe.

S, hogy Cerberus már

várja a vacsorát.

de intettél nekem a

Léthén-túlról-sóhajoddal:

"Nincs semmi baj!"

Azóta vagyok hajós

a feledés folyóján

folyton visszatérve

kinemmondhatom

érzéssel,

hogy csak maradok.

Nem kérdezik már,

nem simítják kezed

leellenőrizve

majd - örökségül-hagyott

karátjaidat,

már nem adnak a

hajósnak

egy szál virágot a

szájába útiköltségként

Csak ott marad

rátelepedve

márványbetűidre, míg a

szelek lassan,

lélegzetelfojtva

összeporlasztják.

 

Biztatás

 

Csak azt hallod

folyamatosan,

szaggatott

vonalszerűséggel,

hogy ne legyél

számontartva első

írásaidban,

ne legyél prizma,

prizma vagy

ne legyél túlzó értékelés

érzékelés megúgyse,

úgyse vagy

ne kisebbségi,

semmiség kérem

ne kérj, ne utánzást

átértékelést, át hát,

ne legyél

parabolateremtő,

vessző, fokozhatnád,

ne fokozd

ne legyél negáció

magad vagy

dualizmus és más se

ehhez hasonló

tudományos

felolvasásokon

ne legyél nem merni

ne tarts sarlót, ne jelképet

szimbólumról nem is

beszélve

minden inter- vagy ex-,

tehát nem vagy

és ne is legyél

élesen kirajzolódó,

nincs eredeti

találjak ki egy új nyelvet

vagy mi

kérdezhetnéd, ne kérdezd

és lehetne mindezt

igenlő formában,

ó a befogadó,

asszociálnál több

dologra,

ne tedd

ne legyél próféta,

ne utószó

kezdeni se tudod már

ne szórj szét

labirintusodban

minimalista képeket

csak prizma vagy

azt mondják

átlátszó,

ne legyél