Weiner Sennyey Tibor
A gyerekek seregeit ordítozva hívom, hogy utamat ne csak járjam, hanem értsem is

 

Utazásaim lefedték kishazám

Túl is értem rajta, mintha

Mindenen többször túljutottan

Megállnék, és számvetést tennék.

 

Itt állok most, itt fekszek,

Mint szép halott. Anyám fia.

Hallom a gyermekek menetelését.

Az Érzést jönnek szabadítani!

 

Seregeik dobogása elven

Hajnali tűz a horizonton,

Puskáik régi költők lágy sorai,

Zászlóik vonagló pipacsmezők.

 

Utazásaim sarokba dobva,

Mint aki teljes útja feléhez ért.

A mindenség igazoljon minket

És ne a sok apró tévedés.