Balogh István
Üres butélia

1. (Első kupica)

Csak lágy sóhaj lebeg a rét fölött.

Arkangyalok szárnya csap szemembe.

Befűtve immár a nagy kemence,

Lapáton lelkem, borok és sörök:

 

Bevettetünk mind zsarátnok létbe,

Sercegve csöpög olvadó zsírom.

Soraim rovom, szonettem írom,

Dagadt májam kacag, átkoz lépem,

 

Szívem kalapál, kihagy, csikorog,

Gyomrom megemészt és rútul korog,

Indít pokolra gyémánt salakot.

 

Dalolnék én, de némán maradok!

Mögöttem a hét sátán vigyorog,

S ínyembe mar elátkozott horog.

 

2. (Második kupica)

 

Ínyembe mar elátkozott horog,

Mögöttem hét sárkány vigyorog,

Szívem kalapál, kihagy, csikorog,

Gyomrom megemészt és rútul korog.

 

Dagadt májam kacag, átkoz lépem,

Indít pokolra gyémánt salakot.

Dalolnék én, de némán maradok:

Bevettetünk mind zsarátnok létbe.

 

Sercegve csöpög olvadó zsírom,

Arkangyalok szárnya csap szemembe.

Lapáton lelkem, borok és sörök...

 

Csak lágy sóhaj lebeg a rét fölött,

Soraim rovom, szonettem írom,

S befűtve immár a nagy kemence.

 

3. (Harmadik kupica)

 

Befűtve immár a nagy kemence,

Sercegve csöpög olvadó zsírom.

Soraim rovom, szonettem írom,

Arkangyalok szárnya csap szemembe.

 

Lapáton lelkem, borok és sörök,

Mögöttem a hét sátán vigyorog,

Szívem kalapál, kihagy, csikorog,

Csak lágy sóhaj lebeg a rétek fölött.

 

Dalolnék én, de némán maradok,

Bevettetünk mind zsarátnok létbe,

Gyomrom megemészt és rútul korog,

 

Ínyembe mar elátkozott horog,

Indít pokolra gyémánt salakot.

Dagadt májam kacag, átkoz lépem.

 

4. (Negyedik kupica)

 

Dagadt májam kacag. Átkoz lépem.

Mögöttem hét sátán vigyorog.

Szívem kalapál. Kihagy. Csikorog.

Bevettetünk mind zsarátnok létbe.

 

Arkangyalok szárnya csap szemembe,

Indít pokolra gyémánt salakot.

Dalolnék én, de némán maradok.

Befűtve immár a nagy kemence:

 

Lapáton lelkem, borok és sörök,

Sercegve csöpög olvadó zsírom.

Ínyembe mar elátkozott horog.

 

Gyomrom megemészt. És rútul korog.

Csak lágy sóhaj lebeg a rétek fölött.

Soraim rovom. Szonettem írom.

 

5. (Ötödik kupica)

 

Soraim rovom, szonettem írom,

Szívem kalapál, kihagy, csikorog.

Mögöttem hét sátán vigyorog,

Sercegve csöpög olvadó zsírom.

 

Lapáton lelkem, borok és sörök,

S bevettetünk mind zsarátnok létbe.

Dagadt májam kacag, átkoz lépem:

Csak lágy sóhaj lebeg rétek fölött.

 

Gyomrom megemészt és rútul korog,

Indít pokolra gyémánt salakot.

Befűtve immár a nagy kemence.

 

Arkangyalok szárnya csap szemembe,

Ínyembe mar elátkozott horog.

Dalolnék én, de némán maradok!

 

6. (Hatodik kupica)

 

Dalolnék én, de némán maradok,

Soraim rovom, szonettem írom,

Sercegve csöpög olvadó zsírom,

Indít pokolra gyémánt salakot.

 

Ínyembe mar elátkozott horog,

Befűtve immár a nagy kemence,

Arkangyalok szárnya csap szemembe,

Gyomrom megemészt és rútul korog.

 

Dagadt májam kacag, átkoz lépem,

Csak lágy sóhaj lebeg rétek fölött,

Szívem kalapál, kihagy, csikorog.

 

Mögöttem hét sátán vigyorog:

Bevettetünk mind zsarátnok létbe!

Lapáton lelkem, borok és sörök.

 

7. (Hetedik kupica)

 

Lapáton lelkem, borok és sörök,

Csak lágy sóhaj lebeg rétek fölött.

Szívem kalapál, kihagy , csikorog,

Mögöttem hét sátán vigyorog.

 

Dagadt májam kacag, átkoz lépem,

Bevettetünk mind zsarátnok létbe.

Sercegve csöpög olvadó zsírom,

Soraim rovom, szonettem írom:

 

Lökök pokolra gyémánt salakot.

Dalolnék én, de némán maradok:

Arkangyalok szárnya csap szemembe.

 

Ínyembe mar elátkozott horog,

Gyomrom megemészt és rútul korog.

Befűtve immár a nagy kemence.

 

Utószonett (Bátkai emlék)

 

Hét korty termett e butéliában.

Bátkában és nem Ruméliában

Áll a hét fa. Sorban első: szilva,

Lányszemű, mézcsókú. Egy nő titka,

 

Az anyámé, ki beszélt a fához,

Szeretgette, cirógatta, lábhoz-

Kézhez édesgette. Cigányalma,

Mondta másnak, kényes kislány halma

 

Legyél, csöcsösödjél, csinosodjál!

Cseresznye, meggy, ringló pirosodjál!

Nektárt gyűjts, körte, csengőd csengjen

 

Barack! Mesefánkon megteremjen

Lelkünk, szeretetünk pálinkánkba!

Nedűnket az Úristen megáldja!

 

2004