Beke Ottó
Törékeny idő

Semmi újság: a törékeny idő az elcsigázott és vértől duzzadó homlok-halánték fölkutatatására indul, miközben bolyhos éjszakába nyúló kaland tárja föl csipp-csöpp testét; először válik láthatóvá a Kedves ismeretlen arca, pikkely-hullámos, nedvedző szemhéjával el-elfedett íriszhártyája; először érinti meg sápadt ujjaival a teljesítményköteles cselekedet forró ágyékcsúcsosodását, kitapinthatóan magabiztos, a holdsugaras-gyűrött selyemruha szertefoszlásával táplált vágyemelkedését.

Semmi újság: a tűlevelű tündérkirándulásra indult Kedves hamvas, ám élhetetlen tekintetétől származó csillagok már kiültek a padlórepedések szélére, ahol Dionüszosz boldogsága is összegyűlik, hogy megtekintsék a szerelmes lépteinek imbolygó vonalvezetését, s hogy megtapasztalják a vágyott idomokkal versenyre lépni képtelen nyelv kudarcát, a csöndet, az újszerű hallgatást, a vágyak beteljesülésének izgató-eksztatikus pillanatát.

Semmi újság: csupán metaforák bukkannak föl a fáradt-borgőzös elme soraiban, s hogy öntudatlan, mesebélésű félelmükben végre maguk mögött tudják a bársonyos bőr eltünedezésének vészjósló-fémes harangkondulását, az örökké emlegetett, de láthatatlanságra kárhoztatott Kedves kontúrjait, fejletlen, ám eljövendő bőséget ígérő zsenge melleit követik a fáklyákkal ki nem világított, mideddig fölkutatlan útszakaszon.

Tehát semmi újság: csak a távolban fölsejlő női alak lépett valamelyest közelebb a pásztázó tekintethez, az ismét csak föléledő, s a szerelemmel összeegyeztethetetlen szövegtesthez, megfeszítve, majd újból elernyesztve húsos-tömör combjait, vékony-kislányos csípődomborulatát. S ezzel megint csak a szavak, a hűvös-élettelen sorok kerülnek előtérbe a látvány és az erotika kárára, miközben bekövetkezik a halál, a csönd megszakadása s a nyelv áruló szálainak kibomlása, amitől homályba veszik a Kedves ismeretlen arca, pikkely-hullámos, nedvedző szemhéjával el-elfedett íriszhártyája, fejletlen, ám eljövendő bőséget ígérő zsenge mellei, s amitől Dionüszosz boldogsága szertefoszlik, mert elméje megtelik mondanivalóval s ismét megszólal a beszéd.