Palackposta a "túlvilágról"
Akaratlanul is az az érzése támad az embernek, a Zentán először megszervezésre került zEtna Irodalmi Fesztivál rendezvényeit kísérve, mintha a programok egyfajta "túlvilági üzenetet" sugallnának az embernek. Ez nemcsak azért érződik így, mert a fesztivál a halál kérdését taglalja performance-on, képzőművészeti tárlatokon, koncerteken stb. keresztül, hanem azért is, mivel egyfajta, a vajdasági közönség számára ismeretlen, vagy éppen nagyon régen megismert, s a balladai félhomályba vesző művészeti "ínyencfalatokat" nyújt a szellemi ízlelőknek.
November 4-e és 6-a között megszervezett rendezvénysorozat első napján a zentai Városi Galériában először Kiss Attila Etele Kígyót békával elnevezésű képzőművészeti tárlatának a megnyitójára került sor. A képzőművész 1968-ban született Kunszentmártonban, 1996-ban végezte el a Magyar Képzőművészeti Főiskolát. Alkotásain a végtelennel, talán a megváltoztathatatlan sorssal birkózó figurák lebegnek az űrben, újra és újra elkezdve sziszifuszi utazásukat, abban a reményben, hogy egyszer végső kikötőre lelnek. Ezt a végtelen utazást sugallta a megnyitó alatt játszó Bulatović Gabriel (doromb) és Burg Balázs (didgeridoo) sámáni "etno" zenéje. A tárlatot Kémeri Attila - Rampai nyitotta meg. Ezt követően a találkozó íróvendégeinek az estje követte Bábuk lassú halála elnevezéssel. A Magyar Szó Kilátó irodalmi mellékletének szerkesztője, Kontra Ferenc által moderált beszélgetés során a közönség megismerkedhetett a DNS kortárs művészeti folyóirat alkotógárdájával: Sutus Áronnal, Beke Ottóval és Samu János Vilmossal, illetve a zEtna és a Képes Ifjúság által közösen kiadott Drót című regény szerzőjével, Szögi Csabával.
A beszélgetést Vigyázat ez impró! - című "koncert" következett. A rendhagyó performance két (zongora) hangja Verebes Ernő és Verebes György volt, a két hangot pedig Mezei Kinga és Káló Béla színművészek "képviselték". A rendezvénysorozat első napját rendhagyó filmvetítés zárta.
A legkitartóbb vendégek és látogatók a győri Mediawave halál-témájú filmjeiből csemegézhettek. A szó legszorosabb értelmében, mivel a nálunk kevésbé ismert, de nemzetközileg népszerű és rangos fesztivál keretén belül, minden évben olyan filmeket mutatnak be, amelyek valamilyen módon (értsd: alacsony költségvetésű művészfilmek) kimaradtak a tradicionális filmforgatásból, vagy pedig csak elvétve lehet velük találkozni a filmszínházakban. A nagyszerű alkotásokat nézve, az emberben akaratlanul is tudatosul, hogy ez a régió, talán nem csak önhibáján kívül, mennyire kimarad az aktuális összművészeti áramlatokból. Ezt a kimaradást igyekszik valamilyen módon semlegesíteni a zEtna rendezvénysorozata. Egyfajta szellemi palackposta üzenetén keresztül hangoztatva, az ausztrál alternatív zenész, énekes, költő, Nick Cave egyik dalának a címét idézve a művelődési életünkben eluralkodó (tetsz)halál még nem a vég (Death is Not The End, Album: Murder Ballads - Mute Records, 1996), s a vajdasági magyarság művelődési életére olykor talán túlzottan ráerőltetett paprikáson és pörköltön kívül létezik egy sokkal egzotikusabb, pikánsabb szellemi táplálék, amelyet most mindazok is megkóstolhatnak, akik ellátogatnak a fesztiválra.
H. Zs.
Magyar Szó, 2004. november 6., 7., szombat-vasárnap