Üzenet, 1999/5-8.: Genius loci

Dömötör Gábor

Gondolatok a szabadkai zsinagóga jövőbeni rendeltetéséről *

A szabadkai Zsinagóga mindössze két évig épült, helyreállításának munkálatai viszont huszonöt éve tartanak. Az épületet 1974-ben hivatalosan műemlékké, majd 1990-ben kiemelt jelentőségű műemlékké nyilvánítják. 1979-ben az épületet a szabadkai Izraelita Hitközség a szabadkai önkormányzatnak ajándékozza, mivel nem tudja önerőből megoldani az épület helyreállítását és karbantartását. A kis létszámú hitközség sem igényli az épület Izraelita zsinagógaként történő további használatát, tehát a legcélszerűbb egy olyan megfelelő, ,,új? rendeltetés meghatározása és elfogadása lenne, amely indokolttá tenné a revitalizációt, ugyanakkor az épület SZELLEMI, ESZMEI, TÖRTÉNELMI, MŰVÉSZI, TÉRBELI, SZERKEZETI ÉS MŰEMLÉKI értékeit sem csökkentené.

 

A zsidóság II. világháborús megaláztatásának emlékműve ? Memorial Hall

(Azok szentélye, akik már nincsenek közöttünk)

A funkció az építészetben rendeltetést, használati értéket jelent, amely alapvetően meghatározza az épület teljes architektúráját, vagyis annak formai, szerkezeti, térbeli és infrastrukturális mivolta, a funkció kerete, vetülete és materializálódása. A zsinagóga esetében fordított a helyzet. Adott az építészeti keret, amely a szabadkai zsidóság egész generációjának kiirtásával, a II. világháború után elveszítette alapvető és meghatározó rendeltetését, vagyis ,,meghalt? azzá lenni, amivé tervezték, megépítették, majd használták. Elveszítette értelmét, tartalmát ? nincs többé kiknek és miért gyülekezniük benne. Enyészetre ítéltetett? Mégis, ha bárkinek alkalma nyílik belépnie e Szentélybe, csodálattal teli, felemelő, magasztos érzések kerítik hatalmukba, a vidáman díszített, arányos, de monumentális kupola alatt. Ezek az érzések szinte derűs áhítattá, ,,meditatív? lelki állapottá nőhetnek a betévedt járókelőben e különös díszes tér hatására. Talán mégsem halt meg az épület lelke, a ,,genius loci?? Talán csak átalakult és e szellemi tartalom lelkünkbe költözött, ott él és építi a szentélyt tovább. A Zsinagóga újjáépítésének vállalása soknemzetű városunkban, nevelő hatású, tiszteletteljes megemlékezés lehetne egyik társnépünk ellen elkövetett gyalázatos igazságtalanságról, a II. világháborús zsidóüldözésről. A deportálás alkalmával a Zsinagóga épülete gyülekező helyként szolgált. Itt fosztották meg az embereket vagyonuktól, kézipoggyászuktól, szabadságuktól, családjuktól, hétköznapi álmaiktól. Itt, ezen gyönyörű, vidám, virágdíszes kupola alatt pecsételték meg sorsukat és hurcolták el őket a megaláztatásba, sokakat a halálba. A tisztelet megadása szép és korrekt gesztus lenne.

A zsinagóga

Egy gyülekezeti tér a zsidóság számára akkor válik szentté, amikor a tóratekercseket elhelyezik a frigyszekrényben. Semmi akadálya nem lehet annak, hogy a szabadkai Izraelita Hitközség, ha igényt tart rá, egyes vallási ünnepeit a zsinagóga falai közt tartsa meg, hiszen az istentisztelet eredeti rituális kellékei szinte hiánytalanul megvannak, restaurálhatók, sőt az épületen belül raktározhatók, alkalmanként felállíthatók.

Az örökkévaló világmindenség és egyetemes testvéri szeretet háza? A Csendes Hely

A Zsinagóga kupolája alatt két magyar nyelvű falfelirat olvasható:

AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG A TE ISTENED

SZERESD FELEBARÁTODAT MINT TENMAGADAT

Az első idézet arra utal, hogy e szentély Isten tiszteletére és dicsőítésére épült, akit a szöveg nem egy meghatározott néven (JEHOVA) nevez, hanem az Egyetemes, minden élőlény számára a Teremtő és Örökkévaló Istenként, a Nagy Tudatként idéz. A második idézet arra emlékeztet, hogy a Világmindenséget és Örökkévalóságot szeretettel vagyunk hivatottak kitölteni, ez a feladatunk. Ebből következően újjáépített Szentélyünket AZ ÖRÖKKÉVALÓ VILÁGMINDENSÉG ÉS EGYETEMES TESTVÉRI SZERETET HÁZÁNAK nevezhetjük, és így is használhatjuk, nem vallási, felekezeti (hiszen nem EGY meghatározott vallásról lenne szó) hanem általános humanista, emberközpontú, erkölcsi, kulturális, minden nemzeti hangsúlytól független módon.

A szellemi felemelkedés és a kultúra temploma

A Zsinagóga új rendeltetésének meghatározásánál nem az a lényeg, hogy MIRE használjuk majd azt, hanem, hogy HOGYAN. Ha ezt a ,,mágikus? teret, Isten haragjától védő sátrat olyan eseményekre, rendezvényekre, tevékenységekre használjuk, amelyek emelni, nemesíteni képesek látogatóinak szellemi és kulturális szintjét, elégedettek lehetünk a rendeltetés sikeres kiaknázásával. Ne pénzben és gazdaságosságban mérjük eredményeinket (hiszen eredetileg sem profitorientált épületnek épült), hanem értékeljük azokat saját- és gyermekeink nemesebb létélménye által. Az életerőt, a meghitt testvéri szeretet, a megértés és a felfedezés szabadságát, melyet a Szentélyben tartózkodásunk folyamán tapasztalunk majd, anyagi befektetéseink tiszta profitjaként könyvelhetjük el. Ebben a világban, amely az anyagi és szellemi princípium dualizmusából tevődik össze, és amely sajnos a XXI. század küszöbén mindinkább a matériát hangsúlyozza. Nem feledkezhetünk meg a lelki és szellemi világ jelentőségéről, de a teljesség egyensúlyáról sem. Váljon ez az új szentély ennek az egyensúlynak szimbólumává, a szellemi erő ,,generátorává?.

A rendeltetésről

Kamarakoncertek rendezése (klasszikus zene, ,,world music?, ambientális zene, jazz, akusztikus zenei koncertek, szólista koncertek, zsidó szakrális és profán zenei előadások, stb.)

Kamara színpadi művek, mozgásszínház, balett stb)

Jubileumi ünnepségek.

Irodalmi estek.

Képzőművészeti kiállítások.

Izraelita ünnepségek, megemlékezések, találkozók, előadások.

Szentélylátogatások, meditációs programok ambientális zenével, vagy nélkülük.

Kongresszusok, konferenciák, szakmai összejövetelek, szemináriumok, előadások.

Bármilyen tevékenységekre is kerülne sor a majdan felújított épületben, azok tartalmát és értékeit előre kell megvizsgálni, jóváhagyni, nehogy sértsék az épület szellemi, eszmei, történelmi, művészi térbeli, szerkezeti és műemléki mivoltát. Ne felejtsük el soha, hogy annak ellenére, hogy az épületnek többé nincs szűkebb értelembe vett vallási tartalma, továbbra is Szentélyként létezik tudatunkban. Ezért az épület jövőbeni funkcióit ellenőrző, értékelő bizottságban helyet kell biztosítani a szabadkai Izraelita Hitközség képviselőinek is.

Szabadka, 1999. március 11.

* A szöveg az alakulóban levő, a Szentély Őrei elnevezést viselő, a szabadkai zsinagóga megmentésére alakult civil szervezet programszövege.