Helmut Weigel szabadkai munkáinak számbavétele

Helmut Weigel vízépítő mérnöknek a Palicsi-tó vízgyűjtőterületén végzett munkájáról elsőnek Szöllősi Gyula és Tóth Bagi Anna 1970-ben, a szabadkai Vízműben elkészített Istražni radovi na rasterećenju Jezera Palić od otpadnih voda című tanulmánya emlékezik meg. Azt az 1952-ben elkészült városi szennyvíztisztító sémáját mutatják be, amit a Szöllősi Gyula-féle A Palicsi-tó elhalása és felújítása című, 1973-ban kiadott könyv is szóvá tesz, illetve, amit az 1987-ben megjelent A Vízművek huszonöt esztendeje című könyv Plesztovics István-féle, A szennyvíztisztítás című fejezte is részletesen ismertet: ,,1952-ben Helmut Weigel mérnök megadta a szennyvíztisztító sematikus tervét. A létesítmény építését a Cservenka és Zenta felé vezető vasútvonal közötti, természetes mélyedésben irányoztak elő. Három medence, egy csatorna és négy kavicsos szűrő építését látta elő. A szennyvíztisztítás folyamata tehát a cservenkai vasút déli részénél kezdődik, és a zentai útnál fejeződik be. Az óriási felület lehetővé tette volna a természetes tisztulás folyamatát és az ülepítést. .A Szerb NK egészségügyi felügyelősége és az Egészségügyi Intézet szakbizottsága, 1958 októberében sürgős intézkedéseket javasolt a Palicsi-tó vizének mentésére. Retenzió létesítését és a Palicsi-tó medrének gáttal való elválasztását javasolták, a zentai úttól keletre, és előirányozták a víz klórozását a csatorna kitorkollásánál''.

1992-ben Vass Géza a Simboli na vrhu tornja Gradske kuće című beszámolójában a Városháza tornyáról leszedett kereszttel kapcsolatos kutatásait összegezi. Az Új Hét Nap 1994-es évfolyamában közzétett Kereszt, csillag, kereszt... című cikkében ennek kapcsán a következőket is megállapítja: ,, A leemelés körülményeiről Jancsó Károly a végrehajtó bizottságnak tett jelentéséből értesülhetünk, miszerint a vaskeresztet és a címert két részben vették le. Először 1949. április 22-én az 1,80 m széles keresztet, amelyen 12 munkás 6-9 órát dolgozott, majd 1949. június 14-én a címert, ezt 12 munkás végezte el 4-9 óra alatt. Különösebb állványzat nélkül egy kis állás segítségével. A munkások a feladatra önként jelentkeztek és saját felelőségükre végezték el. A munkálatokat egy Weigel nevű mérnök irányította német tervrajzai ma is megtalálhatók a levéltárban. A mérnök és a munkások is valószínűleg német hadifoglyok voltak, ezért hangsúlyozták az önkéntes szót''.

Weigel szabadkai munkássága egy 1998. december 8-i levelében kerül újra terítékre. Ezt Mirko Bačlija, a népbizottság 1952. július 1-ig volt elnöke írta. Kiderül, hogy Weigelt, aki München csatornázásának főtervezője volt, Goroda orosz parancsnok javaslatára alkalmazták a város kötelékében.

Palicson előbb egyedül, majd pedig feleségével és két fiával a kertészházban lakott.

Munkája a város vízellátási és csatornázási tervének elkészítése, a szennyvíztisztítással kapcsolatos ügyek, és a Palicsi-tóba levezetett városi csapadék- illetve szennyvíz okozta problémák megoldása volt. Megállapítása szerint a város vízvezeték- és csatorna-rendszerének kivitelezése mellett el kell vezetni a tóba összegyülemlő víz egy részét, illetve szükséges a tóvíz hígítása. A problémák feloldását a Duna-Palics-Tisza-csatorna kivitelezése jelentette volna.

A költségesnek ígérkező vállalkozás helyett a Tisza-Palics-Tisza-csatorna tervét készítette el. A müncheni megoldástól eltérően, elvetette azt, hogy a tóban összegyülemlő, a tó áradását előidéző városi vizet öntözésre használják fel. Ezeket a Tiszába szándékozta levezetni.

Vázlatterve három év alatt készült el. A palicsi Nagyvendéglőben megtartott bemutatón a Belgrádi Egyetemről dr. Nedić, a Zágrábi Egyetemről Zágráb csatornázásának főtervezője, Ljubljanából egy építésztanár, Marko Bačlija, mint a népbizottság elnöke és De Negri Ferenc, Oton Tomanić, Stefanović és Kladek szabadkai mérnökök vettek részt. Egyetértettek javaslatával, hogy a városi vizek a tóba folyjanak le, azzal a kikötéssel, hogy szükséges a tóvíz tiszai vízzel való hígítása. A terv kivitelezését nem csak az akadozó áramellátás, de a nyomócsövek beszerzésének nehézsége is megkérdőjelezte.

Helmut Weigel tehát a szakirodalom és a Bačlija-féle levél szerint Szabadka több építészeti, főleg vízépítési problémájával foglalkozott - a Tisza-Palics-Tisza-csatorna vázlattervét 1952. július 1-ig fejezte be.

* * *

Áttekintve a szabadkai Történelmi Levéltárban található, az 1948-1953 közötti időszakra vonatkozó tárgymutatókat és az 1952-es, illetve 1953-as jegyzőkönyveket, Weigel Palics környéki munkásságáról a következők állapíthatók meg:
- a levéltárból kivett, így a kutatók számára elveszettnek tekinthető, 32976 jelzetű dokumentum híján csak az derült ki, hogy 1948-ban a csatornahálózat kivitelezésénél alkalmazták;
- 1949 februárjában, illetve márciusában a Városháza tornyán volt kereszt ügyével volt elfoglalva;
- családja valószínűleg 1950-ben került Palicsra;
- 1952. november 7-e előtt a nagykárolyfalvi (Banatski Karlovac) csatornahálózat gerincvezetékénél szintezett, valamint
- 1948-tól 1952-ig fizetést kapott a várostól.

1948-ban Weigel nevének említése nélkül felvetődött a Palicsi-tó friss vízzel való ellátásának szüksége, illetve a Duna-Tisza-Duna-csatorna tervének elkészítése, ám e tárgyak sincsenek a levéltárban.

Szabó Gábor 1952. június 18-án írt levelében, hivatkozva a tanács 17-i döntésére, a Palics-rendezés főtervének megrendelését kérte.

Stevan Sič 1953- február 21-i levelében a hamarosan sorba kerülő Tisza-Palics-csatorna kivitelezéséről szólt. A tanács február 4-i döntése alapján felsorolta a Tisza-Palics-csatorna kivitelezési bizottságának tagjait: Ljubomir Ninkov, Oton Tomanić és Blaško Ivić - az utóbbiak szabadkai mérnökök.

1953. október 16-án Kocsis Nándor, a Zentai Víztársulat igazgatója a szabadkai népbizottság elnökének írt levelében, az újvidéki Hidrozavodban szerzett értesülésére hivatkozva, hogy a Tisza-Palics-csatorna kivitelezésére még nincs elég pénz, a szükséges lépések megtételére buzdította az elnököt.

* * *

A szabadkai Vízmű archívumában összesen 72 Weigel-féle vagy vele kapcsolatos dokumentum található.

Elemezésük eredménye az alábbiakban összegezhető.

Weigel legkésőbb 1948. június 6-án kezdett Szabadkán dolgozni.

Július 20-tól Oton Tomanić városi mérnök felügyelete alatt a Május 1 utcai csatorna kivitelezésénél alkalmazták. Dr. Otto Schoenefeldt terve szerint egy 800/1400 mm-es keresztszelvényű csatorna kiépítése, illetve a Mlaka-meder rendezése volt folyamatban (1. melléklet): 1948. július 20-tól 1949. július 1-ig három füzetben jegyezte fel tapasztalatait. 1948. október 6-án a Rajić utcai gázvezeték áthelyezésével volt elfoglalva. Négy nap múlva, október 10-én a Május 1 utcai csatorna építésénél történt balesetről készített rajzot. 1949 januárjában egy vasbeton áteresz, május 24-én pedig a zentai vasút hídjának a tervét készítette el. 1950. január 9-i dátummal a Május 1 utca folytatásában levő Mlaka-szakasz mélyítéséről maradt fenn terve. A Mikićevóra vezető vasúti felüljáró és a Vágóhíd közötti csapadékvíz csatornájának terve 1951. november 4-én, illetve 1952. március 11-én készült el. A csatornázással kapcsolatos munkái közül az utolsót 1953. június 20-án fejezte be. Valószínű, hogy ezeket fogta egybe az ,,1948 Kanalizacija 1949. Originale Prvomajska ul. H. Weigel.'' feliratú album.

A palicsi kút talajtani jellemzőt bemutató rajzán 1949 májusától 1950. február 20-ig dolgozott. 1950. március 10-én egy térképen mutatta be a környék kútjait (2. melléklet).

A következő nagyobb munkája, ismét Oton Tomanić mérnök felügyelete alatt, a városi üzemek szennyvíztisztítóival kapcsolatos, 1949. március 15-én a Gázgyárhoz tervezett szűrőberendezést, április 26-án a Skrobhoz, május 3-án a Vetserumhoz, 10-én illetve 12-én a Zorkához szűrőberendezést és ülepítőt, május 27-én a La Pasionarijához ismét szűrőberendezést, akárcsak június 10-én a Skrob II-höz. A November 29-e vállalat szűrőberendezésének terve, mint utolsó e sorozatból, 1950. március 3-án készült el. Ezekhez a következő című mappa készülhetett el: Pročišćavanje štetnih tečnosti, koje se puštaju iz fabrika u gradsku kanalizaciju. Kanal - Filter Fabrika.

A Kis-Palics elrekesztését feldolgozó terve 1951 novemberéből való (3. melléklet).

A már többször említett szabadkai szennyvíztisztító sémájának dátuma 1952 júliusa. Elkészítését az 1949. április 6-i és július 15-i szintézisei is segíthették.

1953. július 20-a és szeptembere között a Šenoa utca C és D háztömbjeinek csatornatervével foglalkozott.

A tervein olvasható dátumok szerint valószínűleg 1953 őszén lépett ki a város kötelékéből.

* * *

Az újvidéki székhelyű Duna-Tisza-Duna Vízépítési Vállalat szabadkai részlegében, a Severna Bačkában a Kanal Palić-Tisa feliratú dosszié található. Az 1952-1954-es időszakból nyolc tárgya foglalkozik a Tisza-Palics-csatorna ügyével.

Az egyik tárgy egy térkép, amin a Tiszát és a Palicsi-tavat összekötő csatorna nyomvonala látható. 1952. november 28-án a szabadkai kiadású Hrvatska rijeć-ben D. Djorjdević közöl cikket - címe: Ako već imamo hidrosisteme za isušivanje, zašto ne izgradimo i sisteme za navodnjavanje. Tisa-Palić. Isplatila bi se u toku jedne sušne godine. Kiderül, hogy ez Kocsis Nándor zentai mérnök legújabb tervére hasonlít leginkább.

A Weigel-féle Tisza-Palics-Tisza-csatorna vázlattervének a felkutatásában hasonló ,,eredményre'' jutottunk a szabadkai Városrendezési Intézetben, illetve a Palicsi Palics-Ludas Közvállalatban is. A további kutatásokig a következők állapíthatók meg:
a levéltárban talált Szabó Gábor-féle levél a Weigel-féle csatornatervre vonatkozhat,
a Tisza-Palics-csatorna kivitelezési bizottsága a Kovács-féle csatorna miatt alakulhatott, aminek kivitelezésére még 1953 októberében sem volt elég pénz.

* * *

A föntiek alapján látható, hogy Helmut Weigel szinte minden olyan vízépítő problémával foglalkozott, ami Szabadkán minden korban megoldásra vár. Mivel itt a helyszíni tapasztalatait is érvényesíthette, munkái a vízgyűjtőterület jellemző hidrológiai adatait is tükrözik.

Ahhoz, hogy tervei kellőképpen értékelhetők legyenek:
a) mikrofilmre kellene venni a szabadkai terveit, illetve a vele kapcsolatos dokumentumokat - megelőzve ezek esetleges elkallódását is, illetve
b) fel kellene tárni a valahol még lappangó Tisza-Palics-Tisza-csatorna tervét.