Horváth Zsolt
Vonatlesen II

"Reménykedni nem ostobaság, de olykor nevetséges"

E.M. Remarque

Öt órás szeánszok maradékait fogaink közül kipiszkálva,

Még egyszer átrágva és úgy tálalva,

Múlt szellemeit idéző gyertyafény csóvájával

Elvakítva,

Zárónyilatkozatokkal szétrombolt álmaink sikolyának visszhangjában

Mormoljuk a Száműzött Költő mantráját a menetrend szerint késve érkező járatra várva.

Miközben az állomásfőnök taknya, a sínpárra hullva int búcsút vágyainknak.