Aaron Blumm: Tokyjó 1526 2.
1526-ot azóta a japánok nemzeti ünnepként vésik.
- Ha körülnéz, azt látja..homályos szobában találom magam, ha lehalkítom a fényeket, az ablakon keresztül látom a város zsibogását is, ami viszont igencsak csekélyke, csak egy-két kifakult vurstli világlik. Egy kutya lábmasszírozó facsontot tesz elém. Késő van, bal fülem ekvivalensen bezubog, régi rádiókon hallgatok régi lemezeket. Vörös fények égetnek be kitörölhetetlen foltokat a sötétkamrába, szét van minden, pont mint én.
A barátomról annyit kellene elmondanom, hogy imádja a számítógépeket.
Önök viszont biztosan ismerik a történetet a kőművesről, akinek egy kavics került a cipőjébe, ő nekidőlt a betonkeverőnek, ami, ugye, gyakran ráz, és elkezdte kirázni a kavicsot. Amikor az egyik közelben levő kollegája meglátta, fogott gyorsan egy lapátot, és hatalmasat ütött a hátára.
Emberünknek nem lett különösebb baja, eltört ugyan néhány bordája, és kisebb agyrázkódást is kapott, de jól van. Mondom, itt történt nálunk a szomszédban, én is szemtanúja voltam.