A versek olyan sajátos geopoétikai szituációt írnak le, amelyben nem feltétlenül érzi jól magát a benne élő. A tájban meghatározó élményeként ugyan megjelenik egy folyó, a Tisza, százéves kéményeket, szőlőindás gipszcifraságokat is versébe vonz a költő szemlélődő tekintete, s ezekhez a toposzokhoz kötődni lehet, ám a versek által közvetített, az itt-létet, sőt, a létet igazolni és hitelesíteni hivatott "van"-ok mintha a "nincs"-ek tükörképeként lennének csak jelen. Az itt-lét bizonyossága csupán a vágyott nem itt-lét negatívumaként tudatosul, a helyhez, környezethez, léthelyzethez való kötődés eleve és meghatározóan magában hordozza a hiány, a valami nélküliség tudatosulását és a kötöttségektől való eloldódás igényét. Ennél fogva valamiféle köztességként írható le az a tárgyiasult világ, amiről Csík Mónika Gulyás József-i parafrázist írt Tétova hova című versében: még ha / lenne is / hová / mennem / hogyan / hisz a / honnan- / ban sem / vagyok / biztos. Ebben a költészetben a másság keresésének poétikája minduntalan a másság meg nem találásának kijózanodásba torkollásában teljesül ki.
A valóságnak a versben való megképződése során a költő önazonosságának helytől és időtől való meghatározottsága nyomán figyeli meg a belakott világ szeletét, vagy mégis inkább metszetét, ami során a (mikro)világ minduntalan a szemlélődő bensőjében reflektálódik, és az ebben a visszatükröződésben felvillanó hiány okozta feszültség teremti meg az elvágyódás poétikáját, ami nyomán a vágy realitássá artikulálódik, és a valaminek mégis a része(se) vagyok felismerésében tudatosul.
A köztesség állapotának tudatossága a versekben a szó poétikája nyomán nyomatékosodik, olykor a versgyilkos ritmustalanság szósoroló formahiányában megfogalmazódó jelentéstartalom kikristályosodásáig, olykor meg a lüktető ritmusú, rímes akusztikájú strófák skandálhatóságáig, amelyek a verstanilag leírható forma mögül ironikus tartalmakat fejtenek föl, miközben ironikusan kezelik magát a formát is. Miként a tájban (létben) is, úgy a költészetben is a kint is vagyok, benn is vagyok köztessége nyer megfogalmazást.
Szerelmi költészete is e sajátosan szikár, nem egyszer egyetlen mondatos versekben, máskor egyszavas verssorok sorjázásában szólal meg, ám annak ellenére, hogy költői nyelve viszonylag szerény szókészletet tart mozgásban, például a testiség élményének nehezen megfogalmazhatósága a világegyetemet leképző élménnyé képes teljesülni versében. A versek lexikális egyszerűsége esetében nem az elsivárosodás, nem a nyelvvesztés, a gyökértelenség élményének hangsúlyozását szolgálja, hanem a nyelvi-poétikai minimalizmus, és a geopoétikailag behatárolható hiányélmény ironikusan megképzett jele. A költőtől ugyanis azt várjuk el, hogy ritmikus ismétlődésekre épülő, többnyire metaforikus vagy metonimikus beszédében megjelenítsen, ezzel szemben Csík Mónika verseiben inkább megnevez, ami retorikai és stilisztikai tekintetben is a fogalmi beszéd sajátossága, így valamiképpen a költészettel szembehelyezkedő aktus, ami a költőnek a magára vonatkoztatott, élménnyel, nyelvvel, költészettel szemben kialakított ironikus alapállásáról tanúskodik. Az irónia mellett a pontosan fogalmazott tényszerűség - ami megint csak nem általános jellemzője a poézisnek -, egyik fontos tényezője ennek a poétikának, amely kevés szóval szólva is akár borgesi mélységekre nyújt rálátást, például A lovak utóélete, a Vajákosok, a Mikrokozmosz című versekben.
A költemények tartalmi-tematikai elkülönböződése fölött ívelő következetesség, a befogó tekintet és a megszólalás elmozdulásaiban is folyton jelen lévő, a köztességről, a jelenvaló és a távollévő közötti feszültségről számot adó, következetes nyelvi-poétikai alakzatokban testet öltő beszédmód adott végső formát ennek a kötetnek, ami ugyan nem egy teljes világkép és költői tudatosság lenyomata, hanem olyan metszetek gyűjteménye, amit mindenképpen a költői megszólalás egyik lehetséges módozataként kell olvasnunk. Olyan világba hív általa a költő, amely mindannyiunk számára ismert, csak neki más szavai vannak leírásához. Általuk pedig egy ismert világ ismeretlen leírása nyílik meg az olvasó előtt.
