ha dugába döntöd ideáim lajstromát.
Nem azért tettem mindezt érted,
hogy csak így elcsellóz mellőlem.
Bezárlak a szobába Vivaldival egy hétre.
Utána két napra odafekszem melléd,
és minden perverzitás nélkül
azt csinálok veled, amit csak akarok.
És ha utána is el akarsz még menni,
én akkor azt fogom mondani: hajrá!,
úgysem találsz magad mellé,
aki túltenne az én őrültségemen.
Végül is, ha jobban meggondolom,
olyan sokáig nem is tartottál vissza.
Voltak jó dolgok is,
annyit mégiscsak kaptam,
amennyit tőled várhattam.
Érdekes dolgokat tudtam meg magamról.
Rólad már kevésbé.
No, ne is jöjj vissza.
