Böndör Pál: Eleiai tanítvány

Kopott hanglemez

Ács Károlynak

Még csak nem is valakinek Miért
hogy tetszeni akartam? Nem akartam?
Csakhogy mindenkit másképpen kísért
az ördög: Mikor vart sebbé vakartam
újra és újra... újra... újra... (itt
pöccintjük) nem azért?... azért?... azért?
... Milyen kopott e hanglemez! Avítt
kacatokból limlomból... És? Ki kért
minket egyáltalán... talán... talán...
Ki pöccinti helyettünk? Na? Na lám!