Böndör Pál: Eleiai tanítvány

Piros betűs ünnepek

Athallások

Hogy ezek örökkön csak hadonásztak!
(Közben az álmaink.) (Közben a látszat.)
Hiszen oly ismerős ez az egész.
– És? – Mi zöld? A patina – s a penész.
A gatyánkon viszont: Vér? Sperma? Húgyfolt?
Folytatni. De mit? Tegnap egyszerűbb volt.
Húsz éve pedig a legegyszerűbb.
Vedeltük ám az angolkeserűt
valami pinceféleségben egyre
míg újra megtanultunk járni. Persze
valaminek mindig évfordulója
kell hogy legyen – és íme: – szinte percre!–
a neurózist váltja a paranoia.