Balogh István: Negyven

 

Az első ének

 

Csöppnyi kék foltot hozott a kedves

Ajándékul a Mazur-tavakról nekem,

Szemében hozta és énekelt neki,

Megjárta véle Chopin házát,

Talán zongoraszékére is leült,

Hogy ujjai csontbillentyűkön táncolva

Pattanjanak, mert

Daloló ujjai vannak,

Emlékekről énekelnek mindig,

Ha megszorítom kezét.

 

A csöpp kék folt itt az ég,

Ott van rajta a kedves csókja,

Ha szememből kilépve,

Mint a homály halkan jön,

Fénylő csillagocskát lehel az égre.

 

1964