- Verebes Ernő: Teremtőhadjárat
-
- 4. kép
-
- A fokozatosan erősödő fényben a robbantóangyalok csoportja tűnik fel a fehér lepellel letakart lomok között. Asztalnál ülnek, esznek, s közben teli szájjal beszélgetnek.
- Az előtérben egy labda szálldos a levegőben magától, ide-oda. Joachim, Gerle és Estigma félve bújnak előle, a labda pedig mintha keresné őket, egyre gyorsabban és ügyesebben röppen utánuk.
-
- MEKEGŐ HANGÚ NŐ
- Ha a játékokat nem mozgatják, akkor azok meghalnak!
- DOKUMENTUMFILMBE ILLŐ HANGÚ NŐ
- De vigyázz, mert a játék van a gyerek miatt, és nem fordítva!
- MEKEGŐ HANGÚ NŐ
- Bárányhimlős gyerekhez pöttyös labda passzol?
- MÁSIK FÉRFI
- (Halkan) Hová lett a Suttogó nő?
- VIHOGÓ NŐ
- Azt nem kérded, hogy én hová lettem?
- A labda egyre vadabbul üldözi Joachimot, Gerlét és Estigmát.
- HARMADIK FÉRFI
- Ha nem játszanak a gyerekkel, a gyerek is meg a játék is meghal.
- MEKEGŐ HANGÚ NŐ
- Én is ezt mondtam!
- VISÍTÓ HANGÚ NŐ
- És mi van akkor, ha a gyerek fel sem kel az ágyból, mert beteg?
- HARMADIK FÉRFI
- Akkor nem érdekli a labda, az biztos!
- BORÍZŰ HANGÚ NŐ
- Magával van elfoglalva, mert fáj a hasa, mondjuk éppen hasmenése van.
- VISÍTÓ HANGÚ NŐ
- A labda le van tojva!
- HARMADIK FÉRFI
- Tehát a kocka el van vetve!
- BORÍZŰ HANGÚ NŐ
- Volt, nincs labda!
- MEKEGŐ HANGÚ NŐ
- Attól, hogy le van tojva?
- HARMADIK FÉRFI
- Egy kocka is le lehet tojva!
- BORÍZŰ HANGŰ NŐ
- De most a labdáról van szó!
- DOKUMENTUMFILMBE ILLŐ HANGÚ NŐ
- Igen, itt van a kutya elásva!
- HARMADIK FÉRFI
- Előbb-utóbb úgyis eszébe jut a gyereknek!
- VISÍTÓ HANGÚ NŐ
- Miután elásták?
- HARMADIK FÉRFI
- A kockát elvetik, nem elássák.
- DOKUMENTUMFILMBE ILLŐ HANGÚ NŐ
- És a sulyokkal mi lesz?
- MÁSIK FÉRFI
- Hová lett a Suttogó nő?
- VISÍTÓ HANGÚ NŐ
- Kit érdekel a Suttogó nő!
- BORÍZŰ HANGÚ NŐ
- (A Visító hangú nőnek) Maga miért avatkozik bele?
- MEKEGŐ HANGÚ NŐ
- És a gyerek?
- HARMADIK FÉRFI
- Szóba sem kerül, szóra sem érdemes, szó sincs róla!
- FÉRFI
- (Szelíd) Csend legyen!
- (Mindenki elhallgat) A gyereknek előbb meg kell gyógyulnia. Ahhoz tea kell meg gyógyszer, meg anyuka, aki attól létezik, hogy aggódik, egy apuka, aki attól létezik, hogy inkább nincs mint van, egy nagymama, aki attól van, hogy anyuka nincs, mert épp dolgozni van, és valakinek lennie kell a gyerek mellett, aki azért már egyre jobban érzi magát, de csak attól, hogy mindenki érette van, és virraszt mellette ha kell, hogy gyógyuljon már meg végre az a rosszcsont kölke (fokozatosan belelovalja magát, mintha vele történne), ...hisz már három napja a szememet sem hunyom le miatta, s állandóan izgulok érte, hogy mikor megy fel a láza, meghogy nehogy hanyattfekve hányjon, meghogy nehogy odafagyjon az ülepe a vécékagylóhoz, az annya szentségit annak a kölöknek, amikor még azt az istenverte fürdőszobát sem vagyunk képesek fűteni telente, miközben a gyerek sugárban fosik, a gyógyszertárban meg csak hülye cetliket kapunk, hogy arról mondogathassuk annak a gyógyszernek a nevét ami nincs, Intestopan, Intestopan, ezt az egy szót üvöltözzük a feleségemmel együtt a gyerek ágya mellett, miközben abból alul-fölül jön ki minden, még az is, amit meg sem evett!
- (Visszavált joviálisra, az iménti dühkitörésig történő fokozásnak nyoma sincs)
- De másnap reggel azután jön apuka, és végre kikotorja az ágy alól a labdát, amit a gyerek ottfelejtett, és odaadja a gyereknek, aki abban a pillanatban meggyógyul, s ugyanebben a pillanatban a labda is kezd megszületni, mert a kisfiú vagy a kislány a kezében tartja, és már nem sok kell ahhoz, hogy feldobja a levegőbe.
- E pillanatban a labda leesik, pontosan Estigma kezébe. Rövid csend, majd ismét a repülők. Joachim és Gerle eltűnnek, csak Estigma áll ott a labdával.
- MEKEGŐ NŐ
- (Nagy érdeklődéssel) S ha feldobta?
- DOKUMENTUMFILMBE ILLŐ HANGÚ NŐ
- (Álmodozik) Egyszer úgyis fennmarad!
- MÁSIK FÉRFI
- Hová lett a Suttogó nő?
-
