- Verebes Ernő: Teremtőhadjárat
-
- 12. kép
-
- A kórházi ágyra, szekrénykére fehér lepel kerül, a banánhéjak azonban továbbra is láthatóak maradnak.
- A temető. A robbantóangyalok csoportja egy sírhant körül áll, belőle egy fej kandikál ki. A kántor a vezérmotívumot dúdolja. Mellettük terített, de üres asztal. Oldalt, kissé távolabb a Triumfátor áll, mellére horgasztott fejjel. A Férfi meglátja őt, nézi egy darabig, majd odamegy hozzá. A kántor elhallgat.
-
- FÉRFI
- Kit keres?
- TRIUMFÁTOR
- Az Atyaúristent.
- FÉRFI
- Ön a meghívottak közé tartozik?
- A többiek lassan közelítenek feléjük, diszkrét repülőzúgás kíséri őket.
- TRIUMFÁTOR
- Nincs meghívóm.
- FÉRFI
- Látom, ön inkább a férfias megoldásokat keresi.
- TRIUMFÁTOR
- Ki hatalmazta fel magukat, hogy visszatartsák azt, aki már menne?
- FÉRFI
- Mi nem lehetünk felhatalmazva, ha egyszer mi hatalmazunk fel másokat.
- Mindenkinek van esélye maradni, önnek is.
- MEKEGŐ NŐ
- (A többiekhez) Istenem, hányszor végig kellett ezt már hallgatnunk!
- TRIUMFÁTOR
- Hát nem látja, hogy nincs itt senki, csak én?
- Az lenne az én esélyem, hogy itt maradjak maguk között, akiknek annyit jelentek, mint pogánynak az ostya? Engem is eltemethet, itt az ideje!
- FÉRFI
- Azt nem ön dönti el.
- TRIUMFÁTOR
- Akkor döntsék el maguk, végre!
- A robbantóangyalok csoportja ezalatt teljesen körülveszi a Triumfátort. A távolból ismét repülőzúgás hallatszik, s vele együtt megjelenik Estigma is, kezében egy labdával.
- ESTIGMA
- Apa?
- MÁSIK FÉRFI
- A Suttogó nő!
- TRIUMFÁTOR
- Te is közéjük tartozol, ugye? Látod, mi történik velem?
- ESTIGMA
- Semmi sem történik veled. Elraboltál egy darabot a térből, ez voltál.
- Nem történés, csak állapot!
- TRIUMFÁTOR
- Minek jöttél ide?
- (A labdára mutat) Ne tedd kockára!
- BORÍZŰ HANGÚ NŐ
- Ezt már egyszer megbeszéltük!
- ESTIGMA
- (Idézi a Férfit, közben a Triumfátorra néz)
- "Másnap reggel mégis jön apuka, és végre kikotorja az ágy alól a labdát amit a gyerek ottfelejtett, odaadja a kis betegnek, aki abban a pillanatban jobban lesz, s ugyanakkor a labda is kezd megszületni, mert a kislány a kezében tartja, és már nem sok kell ahhoz, hogy feldobja a levegőbe..."
- TRIUMFÁTOR
- Szegény, szegény lányom...
- Estigma még mindig a Triumfátort nézi. Majd mint egy lassított filmen, a magasba dobja a labdát, s szemével követi. A labda lassan úszik felfelé, majd megáll a levegőben. A Robbantóangyalok és a lány, mintha a tekintetükkel tartanák.
- TRIUMFÁTOR
- Figyelj rám, még egy kicsit!
- Nekem csupán ez volt a dolgom! Hogy ebben az agyrémben megtegyem azt, amit meg kellett tennem! Mert ha nem, akkor most...
- FÉRFI
- Ennek már semmi értelme.
- ESTIGMA
- (A labdát nézi)
- Fejezze csak be!
- TRIUMFÁTOR
- ...mert ha nem azt teszem amit kell, akkor az a fiatalember biztosan megpróbálja kinyitni a dobozt.
- ESTIGMA
- Így is azt fogja tenni.
- TRIUMFÁTOR
- Nem, mert fél attól, ami benne van!
- ESTIGMA
- És vajon mit találna benne?
- TRIUMFÁTOR
- (Gyorsan beszél, fél, nehogy Estigma figyelme lankadjon)
- Amit nekünk szánt, beteges képzeletével. Azt a szándékot, mely engem ilyenné formázott. Látod, már a bátyád sem a régi. Őt is úgy alakítja ahogy akarja, s egyre rosszabb lesz. Az ő kezében minden egyre rosszabbá válik!
- És pontosan ezt találná ...ott is. Ezért nem szabad kinyitnia!
- ESTIGMA
- Pongrácz nem tudja, hogy mi van a dobozban, soha nem is tudta!
- TRIUMFÁTOR
- Csak eljátsza, hogy nem tudja!
- Arra viszont nem gondol, hogy ezzel ő maga is a mi sorsunk részesévé válik, hisz neki kellett megalkotnia ezt a szerencsétlen családot, meg mindenféle gonoszságot, amit a fantáziája felszínre tudott hozni! Aztán meg ugyanazt a rosszat legyőzetné, mintha ő lenne az igazság bajnoka!
- Ezért lázadtam fel ellene, még ha semmi esélyem sem volt, még akkor is, amikor tudtam, hogy egyetlen mozdulattal kitörölhet ebből a játékból.
- Ám ezt nem tette meg, mert még beszéltetni akart.
- De amit eddig sikerült elmondanom, azt már visszaszívni nem lehet!
- Így legalább nem kell szégyenkeznem az összes romlottságába fúló hős nevében, akiket csak azért találtak ki, hogy legyőzetésükkel valakik példát statuáljanak.
- De egyszer még úgyis hiba csúszik a rendszerbe, s akkor úgy bukik el ez a hamis teremtőhadjárat, ahogy megszületett.
- Akkor nem az lesz a bűnös akivel eljátszatják, hanem aki az egészet megalkotta.
- Amit itt láttál, mind nem volt igaz.
- Ez mind nem volt igaz! Sajnálom!
- A Triumfátor lassan kioldalog. Megszólal a vezérmotívum. A kis csoport pedig egyre néz valamit odafent a levegőben.
-
-