Kollár Árpád: Például a madzag
a csiszolókő, a smirgli
- dr. brenner obeliszkjére -
(d. z.-nak)
 
 
a csiszolókő, a smirgli
példája legyen előttünk.
az anyag kíméletlen próbája,
s az elkopott betűk
finom márványporral
havazott vidéke.
- hogyan tűnnek el a
test vésett adatai,
a süllyedő csontok,
zsír, bőr, epe, herék.
 
gondoljunk a
disznóvágások mohó,
nehéz zamatára.
mikor a gyomor még
nemrég félelmében
ürítő életet emészt.
- így merül alá nője
angyali gyilkosának
emlékműve feledékeny
nyomorsavunkba.
 
mesélik, egy nagy kutyát
sárga szíjon vezetve sétáltak
ők vasárnap esténként
a falu végéig és vissza.
hogy megölt egy beteget,
kinek a kelleténél kétszer
nagyobb volt a szíve.
aztán disznóparéjjal
borított szekéren hozták
a városba testét.
s mi nagy bölcsen eladtuk sírját,
leköszörültük nevét,
csontjait idegen csonttal kevertük.
 
mégse vessük el
a csiszolókő, a smirgli
tapasztalatát,
mégha a felszabaduló hő
érdes ujjbegyünkre
égeti a málló anyagot,
s a vers sárga bőrszíja
végtől-végig vezet csak,
hiszen méltóbb véggel
a mesének e vidéken
másképp sehogysem
szolgálhattunk volna.