Tolnai Ottó: Ómama egy rotterdami gengszterfilmben

Kezdetben úgy tűnt a vérző raszter

lesz az a versem amely felszínen marad

arra reagáltak először a fesztivál szervezői

a közönség is

a holland szivarosládikóra pontosabban

első estünkön arról is kérdezett az ügyeletes kritikus

mármint hogy honnan a versben a holland szivarosládikó

hogy miféle dobozról is van szó tulajdonképpen

válaszomban arról meséltem gyerekkoromban úgy hittem

én fogom örökölni apám kis szatócsboltját

bátyám vas- húgom pedig apám textilkereskedését

amelyet majd csipkére és gombra specializál

úgy képzeltem hatalmas gyarmatáru-kereskedéssé

fogom növeszteni a kis szatócsboltot

beutazom a világot bengáli indigóért gyömbérért

(jóllehet apám jobban preferálta a zanzibári gyömbért)

ceyloni cimetért fehér s fekete szingapúri borsért

és gyakran megfordulok majd rotterdam kikötőjében is

ahol külön raktárunk óriás konténereink lesznek

amelyen azt írja

TOLNAI & FIAI

és olykor egy-egy ilyen utamra magammal viszem majd

ómamát is gondoltam

magammal rotterdam kikötőjébe is

ám amikor államosították boltjainkat

apánkat börtönbe vetették

hirtelen álommá tűnt az egész

s hamarosan már álomként sem tért vissza

ám ezekkel az ismereteimmel

napokig üldögéltem az AZÚR INDIGÓ BÍBOR feliratú fiókok előtt

nem maradt más hátra számomra mint a művészetek felé

tapogatni

lám különös mód végül így jutottunk el ómamával rotterdamba is.