Tolnai Ottó: Ómama egy rotterdami gengszterfilmben

Ómama V.

Kezdetben úgy tűnt a vérző raszter
lesz az a versem amely felszínen marad
arra reagáltak először a fesztivál szervezői
a közönség is
a holland szivarosládikóra pontosabban
első estünkön arról is kérdezett az ügyeletes kritikus
mármint hogy honnan a versben a holland szivarosládikó
hogy miféle dobozról is van szó tulajdonképpen
válaszomban arról meséltem gyerekkoromban úgy hittem
én fogom örökölni apám kis szatócsboltját
bátyám vas- húgom pedig apám textilkereskedését
amelyet majd csipkére és gombra specializál
úgy képzeltem hatalmas gyarmatáru-kereskedéssé
fogom növeszteni a kis szatócsboltot
beutazom a világot bengáli indigóért gyömbérért
(jóllehet apám jobban preferálta a zanzibári gyömbért)
ceyloni cimetért fehér s fekete szingapúri borsért
és gyakran megfordulok majd rotterdam kikötőjében is
ahol külön raktárunk óriás konténereink lesznek
amelyen azt írja
TOLNAI & FIAI
és olykor egy-egy ilyen utamra magammal viszem majd
ómamát is gondoltam
magammal rotterdam kikötőjébe is
ám amikor államosították boltjainkat
apánkat börtönbe vetették
hirtelen álommá tűnt az egész
s hamarosan már álomként sem tért vissza
ám ezekkel az ismereteimmel
napokig üldögéltem az AZÚR INDIGÓ BÍBOR feliratú fiókok előtt
nem maradt más hátra számomra mint a művészetek felé
tapogatni
lám különös mód végül így jutottunk el ómamával rotterdamba is.