Cédulák, szárnyak
HARMADIK LEVÉL.
Kedves Vera!
Nagy örömöt okoztál nekem válaszoddal és a gyerekeket ábrázoló fotográfiával. A kislányod (ő az, ugye, ott Nina és Nick között?) nagyon hasonlít rád. Az én Ninám igazi szépség lett, nem is tudtam, hogy ilyen nagyra nőtt. Vigyázni kell majd az gavallérokkal, én is igen fiatal voltam, amikor udvarolni kezdett az uram.
Tudod-e, kedvesem, hogy nagy sokára érteni kezdem a dolgokat. Én az Istent itt kerestem, de az orosz Isten, aki megért engem, nem is hallott Amerikáról. Jaj, miért is kerültem ilyen messze az enyéimtől, minden rokonomtól, Rosztovtól, ahol még megvan a rokonságom, és ahol megértenek engem. Olvasok és gondolkodom, az orvosokkal nem sok szót váltok, még a fiatal dr. Lukićtyal sem, aki ugyan minden szavamat érti, de az értelmükből semmit fel nem foghat. Mért nincs még egy olyan orvos, mint amilyen Csehov volt!
Írj nekem, könyörgöm, és írj a gyerekekről. Én már a boldogságomat elveszítettem.
A te Anasztáziád