Mementó

- túlpartig feszített póz -

 

K.S. emlékére, valós látomás

 

a sors gáncsa betermett,

bevérzett a menet,

koldusok a tű fokán,

felvágom rajtad az eret,

 

belédszivárog a

képlékeny hajnal

hajnala a tettnek

 

téged nem csupán

holtnak tetetnek

 

póz vagy,

túlpartig feszített pózna,

ám a part - képzeld -

tovább lopózna

 

tétlenség suhan végig

a túlforrt aszfalton

 

szilvafán csüng megváltón

fekete ruhában fekete asszony