Beszédes István: Messziről Andromeda
- Egy üres hajó
-
- Hagytad: tested kis barlangjába gyűrje,
- mi oly vadul vastagszik felül,
- a végtelen nappali sötét.
-
- Ilyenkor hogyha toll suhan,
- jó hinni, lélek száll e szárnyon,
- s az égi csillagos madárnyom
- át inni jár a sáron:
- az isteneszme, a sosem látható.
-
- De aztán telihold jön, mindent átható:
- körül a szétlőtt kifutópálya,
- tetőzni kezd a semmi hold-dagálya,
- s billegve úszik egy üres hajó.