Beszédes István: Messziről Andromeda
Eszméletét el nem veszíti
- Kik voltak ők, kik befogadták,
- miután végigtapogatták,
- vízbe dobták, s kihúzva onnan
- megrakták koronáját ónnal.
-
- Ahogy illik, meg is etették,
- s hogy megfizessen, hát tönkretették:
- ült csak fölöttük az ócska trónon,
- míg tetőtől-talpig bevonta ólom.
-
- Igaz se volt, lehet, hogy álom
- - bolond töpreng csak a talányon:
- már senki sincsen, ki még alányom
- bármi polcot, dúcot, állványt:
- veri a feje a szivárványt.
-
- A Nap a fejdíszt melegíti,
- míg eszméletét el nem veszíti.