Beszédes István: Messziről Andromeda
		Eszméletét el nem veszíti
		
			- Kik voltak ők, kik befogadták,
			- miután végigtapogatták,
			- vízbe dobták, s kihúzva onnan
			- megrakták koronáját ónnal.
			-  
			- Ahogy illik, meg is etették,
			- s hogy megfizessen, hát tönkretették:
			- ült csak fölöttük az ócska trónon,
			- míg tetőtől-talpig bevonta ólom.
			-  
			- Igaz se volt, lehet, hogy álom
			- - bolond töpreng csak a talányon:
			- már senki sincsen, ki még alányom
			- bármi polcot, dúcot, állványt:
			- veri a feje a szivárványt.
			-  
			- A Nap a fejdíszt melegíti,
			- míg eszméletét el nem veszíti.
 
