Kudelász Nóbel: A Triplanulla Kor

Perspektíva

Te vagy az a másik,

te vagy vörösbor a narancslében,

terólad nem biológiaórán hall az ember,

mint az összes többiről.

Szeretnék akkor is veled lenni,

ha már kizuhantak mind a fogaid,

megcsócsálnám a mindennapit neked.

Beleragadtál a lelkivilágomba,

fészket raktál a fejembe,

kihűtötted a helyet alattam,

neved hangszálamon imbolyog -

és hagytál a számban pállott metaforákat literszám.

Úgy szeretnék veled lenni most és mind és örökké,

míg utolsó ráncot vet sima lelkeden

az embergúnya, amiért megszerettelek.