Czirok Ferenc: Göröngylelőhely

Viktória

Viktória, - ma megkívántalak!

 

Ahogy kilépsz a szemközti ház

kapuján, arcod, mint akkor, vidám.

Tested karcsú ünnepi láng

és engem újra kínoz a láz.

 

Feszes, megdönthetetlen most imám,

akár pillantásom akkor a jövő felé.

Könyvet kölcsönöztél tőlem a Telepen,

én örültem, mint vak tyúk a magnak,

hogy egy lány megmarad magyarnak.

 

Hittem legyőzhetők a gondok, a bajok,

de akár a gaz, jövőre újra nőttek

s, lettünk mi bolyongó legyőzöttek.

Ám ma felszántottam kertjét az elmúltnak,

túl a negyvenen álmok nem bántanak.

 

Viktória, - Győzelem, - ma megkívántalak!