- Czirok Ferenc: Göröngylelőhely
- Találkozunk-e?...
-
- Mint ferences barát az imakönyvvel,
- úgy jártál-keltél az Áprily-kötettel.
- s egy gesztussal akár elgyengült vándor
- tőled ajándékul
- kaptam a könyvet, Kelemen Nándor.
-
- Rég volt, valamikor kilencszáz hetvenhétben,
- s neked egyedül kellet gondolni a kenyérre!
- Miből tellett hát ecsetre, vászonra, festékre?
- Évek mosléka árnyékolja léted,
- akár ajtód kilincsét, a gyatra emlékezet.
-
- Földből vert falak, rongypokróc takar
- kivájt odúablakot, hol reggeli fény
- váltja mégis a mámoros éjszaka titkát.
- Akkor még szerettük a romantikát.
-
- Megbecsült költő és orvos fogta pártod,
- Emlékeimből az idő oly sokat elvámolt,
- de nem kérek igazolást sem erre, sem másra.
- Élsz-e, alkotsz-e Kelemen Nándor,
- találkozunk-e még otthon, festő-vándor.
-