Szabó Palócz Attila: a bűn mint líra
 
Hova?
 
Békétlenségemben, nyugtalanul ha lépkedek:
- Hova, mely cél felé? - kérditek.
 
Hova tart, kérdezzétek a vad felhőt,
s a tenger hullámát előbb,
 
ha az, ki a világnak parancsolója
pörögve röpteti, emeli magasba.
 
Sem a felhő, sem én, sem a hullám,
nem tudja sorsát élete útján,
 
csak egyet tud a szívem,
hogy soha nem szabad felé mennem,
 
s azt, hogy nincs a földön olyan hely,
hol a szívem fájdalom nélkül ver.