Szabó Palócz Attila: a bűn mint líra

 

Hova?

 

Békétlenségemben, nyugtalanul ha lépkedek:

- Hova, mely cél felé? - kérditek.

 

Hova tart, kérdezzétek a vad felhőt,

s a tenger hullámát előbb,

 

ha az, ki a világnak parancsolója

pörögve röpteti, emeli magasba.

 

Sem a felhő, sem én, sem a hullám,

nem tudja sorsát élete útján,

 

csak egyet tud a szívem,

hogy soha nem szabad felé mennem,

 

s azt, hogy nincs a földön olyan hely,

hol a szívem fájdalom nélkül ver.