Ladik Katalin: Ballada az ezüstbicikliről (1962-1996)
 
Ólomöntés
( szilveszteri játék )
 
muhárem vedd le szívem a lábodat
ideértünk látod ez a műhely
egy sima pálca még egy pálca
mért tátogsz egész nap muhárem
gyötör ez a gyapjúfonál meg a pálca
ráfekszem erre az ágyúra
muhárem kérlek töltsd meg a mályvaüreget
sustorog már hozom az ólmot
a szemed légycsapó
vigyázz öntöm vigyázz
a pincét már elérte
szaladj kösd ki a gyereket
te torkomból kicsapódó
elkészültünk muhárem
bennünk a csigák indulása
egy ajtónyitásra
ólom kergetőzik fogaink között
 
ég a gyertya ég
el ne aludjék
aki lángot akar látni
ide guggoljék
 
jaj annak ki erdőt hord magában
dobért kiált szárhegedűért
benne a szén épp indulóban
megharapja őt egy alma
 
hol vagy hol muhárem
a fonalat meg nem találom
a kést nem találom
gyapjúnkat más öleli
szeplőid almákon látom
bennük megmártom magamat
fáimat mind megrázom
te vagy egyetlen sirályom
 
folyónk rózsaszín rezsókkal van tele
meg álmos citromokkal
indítom lovamat
 
hallom ilus hoztál venyigét
jó vászon vagy derekam elibe
éppen csak feszülő takaróm
 
gyönge szemem ég el ne aludjék
kicsi fiam egyfenekű dobon nyugodjék
gyönge szem nem ég elment apuék
fehér íröm hozni néki míg tüzecske ég
nézzetek minket
mi hónaljig vétkezünk
elszédülök pihés gerince muzsikájától
fiam bordái sovány orgonasípok
 
régen a hegyeknek szárnyaik voltak
de levágták a szárnyakat s azokból felhők keletkeztek
azért gyülekeznek a felhők a hegyek csúcsai köré
nézzetek engemet szárnyas hegyek
bévisz engemet az én kedvesem az ő birodalmába
a sós ikrájú halak közé hogy az én érett testembe
ültessék lázas karóikat
 
a lányok éjszakára nyitva felejtik magukat
ánizsmezőnek érzik hasukat
bocsásd meg nekik a röffenést
én becsukom mályváikat
 
süsd le szemed jön az ár
kacsóimban tüskevár
gyertyáim most nyerítettek
megszülték a harmatot
 
én már megszülöm kis ágostonkáimat
fürtös barlangjaimat
már keresztet hordanak
elfogy a fű hasamban
 
megharapott engemet egy alma
odabújik az éjszaka
rózsaszín tüdőmbe burkolom
lázas ma a kis csillagom
 
néztük hogy zsugorodik a tej
hűs kamrákban az alma
tenyerünkön az ólom
homokot szórtunk pártáinkba