Ladik Katalin: Ballada az ezüstbicikliről (1962-1996)
 
Az Ibrisz csillagvizsgáló mester ellen elkövetett merényletről
avagy
Tudományos beszámoló a fegyverekről
Ibrisz mester laboratóriumában hol a szék fel s le jár
 
Követve a csillagok útját melyek tejesüvegek
Az Úr utolsó vacsoráján.
Este mikor a város repülőgépekkel teli
Nekem jó nekem jó szemüveget teszek
Cipőmben lepkék s tehenek
Nyugodt vagyok egy kicsit.
A kanál befejezi útját tányérban pihen
Zsírt izzad aranyló nedveket ád az esőnek
Fent katonák keringenek vascsőrű rigói
Egy réges-régi varsói szerződésnek.
A kályhában pléhzene:
ha megver a dzsó akit szeretek
mondom neki hrrr meg azt hogy bedede
gyere nézzük meg az égen a tehenet
szomorú vagyok akár egy zászló
táncolnak az égen a tehenek
piros irkán szarnak a verebek
gyere velem dzsó gyere velem dzsó
a kerekek alá
Riporterem húzza le a vizet úgy köszönöm
S beszámolok egy égitestről
Mely szült engem e rothadt helyen
Hogy legyek Prométheusz öntsön vizet
Üstökös mely feltalál tüzet vizet
Ha tőlem függne mint e zsebtükör
Kiugranék az ablakon
Ezer szilánkra ezer üstökösként
Marha vagyok ez itt egy szekrény
Egy eszméért ezer darabra
Ért engem - fénykép lehetnék.
De mit fecsegek látott már tulipánt
A halál kezében ez baj látja mert ilyet
Nem pipál földi halandó én tulipán vagyok
Mely a híres Sothis-periódus után együtt nyílik kel a Nappal
Az év ugyanazon napján. Ezt tudják ellenségeim
Azért küldték Önt hozzám.
Számítottam ilyesmire hát igen tulipán uram tulipán
Volt Hí és Ho szívében is mikor őket halállal büntetni jogos volt
Időszámításunk előtt a huszonkettedik században.
Jaj hová visztek szamurájmadarak
Máglyatűz fölibe máglyatűz fölibe -
Esküszöm az állatkör csillagképeire szeretem magát
Ki gyilkosom lesz jöjjön ez itt a sárkány feje
Testvérem a meridiáncső valamint a konstelláció jegye
Egy kamra s benne az egész világ pardon a magáé
Az enyém e gyönge pázsit csupán mely a holdváltozásokra érzékeny
Onnan kapok ruhát mely a prizmakör szabályainak megfelel
S ahonnét Júnóra hágok mint most Önre
Hisz mondtam hogy szeretem.
Nem vette még észre hogy ketten maradtunk Ön meg én
S egy barátom Budapesten aki világítótoronyvilágítótorony.
Ezek nem igazi propellerek
Megszúrt ujjamból eregetem e lángoló helikoptereket.
Megálljon Ibriszem mi ez a Húsdarálótömeg vagy Húsdarálóégitest
Tömegdarálóégitest vagy Égitestdarálóégitest Szörnyeteg
Istenem egy Óriási Húsdaráló közeledik!
Sikaru száz keze segíts mindjárt lecsap fölöttünk az Éhes Szobor!
Egy tulipán felköhög Vlagyimir köszönöm.
A szekrényben levő megfigyelő kifeszített állapotban ordít kezében cédula.
Uram miért e rémület egy isten lóg fönt
Az ilyen lények világa véges és mégsincs határa
Ezért a két óra a nem forgó Galilei-féle testről nézve egyformán
Nem járhat s ea a gyorsuló mozgást végző szekrény
Nem jelenti a világ végét egyáltalán.
Vlagyimir égesse el a cédulát.
 
Eddig a történelem.
Közel a hajnal - vörös mosópor a szemembe.
A halálom. Habzik Kelet felől.
Lehet hogy csalódott vagyok. Mi marad utánam?
Szelídített tejesüvegek. Hegedülő papagájok.
Lelkemet elviszi a Négyszögletes.
Csak borzongjak szüntelen - ez volt életem
Viselkedj rendesen szívem.
Hogy egy kora hajnalban induló húsdaráló
Befejezhesse útját.
Utam fejezze be.