Ladik Katalin: Homo galacticus

 

Ő aki már régen halott volt

 

fiatal szilfák suhogásával versenyzett.

Megrázkódott.

Gyenge áram érintésével

melegítette tenyerében a megfagyott bogarakat.

Ismerős feszültség járta át a testét.

Furcsa madarak, szárnyuk masniba kötve

kicsi, fényes harapófogók.

Koponyájukban, mint nevető ember fogai,

a zsugorodó világegyetem.

Tenyerébe vette a smaragd bolygót.