Ladik Katalin: Homo galacticus
 
Ő aki már régen halott volt
 
fiatal szilfák suhogásával versenyzett.
Megrázkódott.
Gyenge áram érintésével
melegítette tenyerében a megfagyott bogarakat.
Ismerős feszültség járta át a testét.
Furcsa madarak, szárnyuk masniba kötve
kicsi, fényes harapófogók.
Koponyájukban, mint nevető ember fogai,
a zsugorodó világegyetem.
Tenyerébe vette a smaragd bolygót.