Ladik Katalin: Bukott angyalok

 

Árnyék-kert

 

A tiltott répaföldön, a párhuzamos idők felkorbácsolt taván süvölt a vágy. Ennek

a tónak az a különös tulajdonsága van, hogy minden árnyékot, a létezés minden

tükröződését magába issza. Ezért nincs árnyék a répaföldön, a növényeknek sincs

sötét, halandó tükröződésük. A tilalomfa hiába tündököl a napsütésben, nincsen

árnyéka, hogy hűsében békében vétkezzen az ember. Így bűntelen kóborol és keresi

árnyékát az ember, a kollektív tudattalan visszfényét. Azt a pokol néven ismert

szakadékot keresi, ahol majd megleli önmagát. Az embernek ezt az identitás utáni

hajszáját szodómiának, avagy a saját árnyékával való közösülésnek nevezték el.